A nem gondolkodás ártalmas!

Hétfő reggel fél nyolckor ülök a számítógép előtt, és meredek a képernyőre. Kedvenc gazdasági oldalam percről percre mutatja – a tőzsdék nyitásával párhuzamosan –, hogyan esik a forint árfolyama gyakorlatilag minden valutához képest.
Persze erre lehetett számítani:
http://kapcsolat.hu/blog/napi_komment_28._-_tenyleg_megartott_a_meleg

Ám ez az esés mégis csak durva! És még nincs vége a napnak.
A reggeli híradásokban megpróbálják a szerecsent mosdatni, ahogyan azt még vasárnap este a televízióban (M1) szegény Matolcsy György is megpróbálta. Azt bizonygatta – elég szánalmasan –, hogy bizony itt különböző „gondolkodásmódok” ütköztek, ezért volt a tárgyalás nem éppen sikertelen, ám eredménytelen. Majd még folytatják azokat – biztosította nézőket. Az egész valahogy azért volt visszás, mert az interjúalany mondatai és metakommunikációja szöges ellentétben állt egymással.
Hallgatom ma rádióban az egyik felkért szakértőt: összehordanak hetet-havat a tárgyaló delegációk kompetenciáiról és a döntéshozókkal való összefüggésükről. Először ezt hittem nem jól értek valamit, de rájöttem: igen, jól értem, a félrebeszélésnek olyan fokával állok szemben, ami már-már művészi értékű.
Ebben a folyamatban ugyanis teljesen irreleváns, hogy az IMF és az EU delegációja „döntéshozó-e vagy csak jelentést készít a döntéshozóknak”.
A folyamat lényege: a tárgyalások eredménytelensége, azaz hazai részről kénytelenek továbbra is betartani a hiányszámokat, továbbá olyan költségvetést készíteni, amely jövőre biztosítja a további hiánycsökkentést. MINDEN MÁS CSAK DUMA!
Már látom magam előtt, ahogyan egyre többen esnek kétségbe – köztük barátaim is – a devizában felvett kölcsönök törlesztő részletei miatt. (E pillanatban 213,53 a CHF és 289,07 a €, azaz mióta írom a cikket ¬ – kb. 20 perce – azóta is már 1 forinttal romlott az átváltási arány). Nem mindegy ugyanis, hogy eurónként 12 forinttal, CHF-enként pedig 9 forinttal fizetnek többet havonta az adósok.
Ha eddig az ellehetetlenülés határára kerültek ezek a személyek és családok, akkor ez a fiaskó most a tönk szélre és a csődbe sodorta őket.
Ezt nem lehet semmivel sem megmagyarázni!
A kormányzás alfája és ómegája ugyanis – ideális esetben, de még az elvárható optimális szinten is – az, hogy képes vagyok cselekedeteim, döntéseim következményeinek felmérésére. Úgy látszik országunkat ma irányító politikusaink erre képtelenek.
Az előrelátás, a külső körülmények, az ország adottságainak felmérése meghaladja képességeiket! Ezzel nagyobb rombolást visznek végbe, mintha lassan, de megfontolva, GONDOLKODVA közelítenének céljaikhoz.
Az elefántot nem azért nem engedik be a porcelánboltba, mert nem fizetőképes, hanem ezért, mert az általa vásárolni kívánt nipp nincs arányban az általa okozott kárral.
Úgy látszik, ma az elefántok berontottak a porcelánboltba!
Ps: 2010. 07.19-én 08.20-kor az árfolyamok: CHF=213,57; USD= 224,3; €=289,07.
Szép napot, ha már kívánhatunk valamit!