AZ ORBÁNI KONSZOLIDÁCIÓ



Forrás: Internet

 Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a rádióban ma reggel oda nyilatkozott, hogy a kormány megtalálta a kiutat.

Menekülő pályára állt a kabinet, de mindezt úgy adja elő, hogy tulajdonképpen mindenben neki van igaza, és nem a kormány, hanem az európai közösség fújt visszavonulást.
Elemezzük egy kicsit a kabinet prominensének mondatait, és állítsuk azt szembe a valósággal.

Az elhangzottak szerint a kormány olyannak látja a ma Európáját, amely „a gazdasági válsággal nem tudván mit kezdeni keres valami olyan témát, ahol úgy gondolja, hogy – rosszmájúan ezt nevezhetjük pótcselekvésnek is – fel tud mutatni eredményeket valakivel szemben.”
Nos, kétség kívül az Európai Unió számos problémával küzd: gazdaságiakkal (pénzügyi-, hitel- válság), politikaiakkal, szervezetiekkel. A strukturális válság oka, hogy az uniót alkotó államok politikai vezetése még nem döntötte el, hogy a jövő útja mi legyen: egy Európai Egyesült Államok megalakítása vagy egy lazább, többnyire csak gazdasági, pénzügyi közösség.
Az unió egyik alapelve a konszenzuskényszer, amely azt jelenti, hogy csak abban az esetben hoznak mindenkire vonatkozó szabályt, ha azokban az összes tagállam egyetért. Kétségtelen tény, hogy a döntéshozásnak ez egy meglehetősen macerás, egyeztetést igénylő módja, ami még ráadásul igen sok időt igényel. Ám azt nem lehet ráfogni erre, hogy bizonytalanságot és a cselekvésképtelenséget jelentene.


Forrás: piacesprofit.hu

 Az elmúlt hónapok európai eseményei – főleg Németország, Franciaország, Hollandia erőfeszítései – azt mutatják, hogy az öreg kontinens képes megújulásra, bár ellendrukkerei ezt nem akarják elismerni. Ami a legnagyobb érték az unióban éppen az a demokratikus értékrend, amely „nehézzé teszi” a döntések megszületését, ám biztosítja azt, hogy a későbbiekben ez mindenki hasznára váljon.
Az Uniónak tehát a demokratikus értékek védelmével kapcsolatos felszólamlásai nem „pótcselekvések”, hanem a közös alapértékek védelmét szolgálja, nem engedve azok fellazításán.
Ha ugyanis ebben a kérdésben enged az unió, úgy kiteszi magát a fejlődés helyett a csendes önfelszámolásnak. A demokratikus értékrend ugyanis sokkal fontosabb, mint a ciklikusan ismétlődő gazdasági és pénzügyi válságok sorozata.
A miniszterelnök-helyettes másik magyarázata, miszerint: „Az a rengeteg kifogás, amellyel a tavalyi év óta szembe kellett néznünk az Európai Bizottság vádjai kapcsán, azok két-három kivételtől eltekintve gyakorlatilag elenyésztek, és az Európai Bizottság elfogadta az érveinket”, egész egyszerűen nem állja meg a helyét.
Az Európai Bizottság szabad utat adott a tárgyalásoknak, pontosabban azok előkészítésének. Ez alatt a folyamat alatt derül ki, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 – ami konvergencia programként jutott el az Európai Bizottsághoz – kellően megalapozott-e. Az IMF-EU kettős a kormány benyújtandó – még nem létező – gazdasági programjának elemzésével hozza majd meg döntését arról, hogy hazánk megkapja-e az úgynevezett „biztonsági védőhálót”.


Forrás: Internet

 Az Európai Bizottság szerdai döntése egy gesztus. Előzetes hozzájárulás ahhoz, hogy ha Magyarország teljesíti a kölcsönhöz szükséges feltételeket, akkor megkaphatja a kedvezményes kölcsönt a költségvetés finanszírozásához.
A gazdasági kifogásokon átlépve, az unió nem elfogadta, hanem tudomásul vette a magyar kormánytól azt, hogy a kérdéses törvényeket szándékukban áll módosítani. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a problémák „elporladtak”, mindössze azt, hogy az Európai bizottság várja azokat a törvénymódosításokat a magyar parlamenttől, amit a kormány a tárgyalások során megígért.
Ha ezek a módosítások elmaradnak, vagy nem úgy készülnek el, ahogyan azt a tárgyalásokon a miniszterelnök megfogadta, akkor újra életbe léphetnek azok a korlátozó rendelkezések (felzárkóztatási alapok befagyasztása), amelyeket kilátásba helyeztek.
Az „egy-két technikai kérdés” pedig egy cseppet sem olyan bagatell, mint ahogyan azt Navracsics úr beállítja.
Az Európai Bíróság elé kerülő ügyek – még akkor is, ha gyorsított eljárást kértek – hosszú ideig tartanak. A bíróság pedig lényegi döntést fog hozni ezekben az ügyekben (adatvédelmi hatóság és a bírák nyugdíjazása), és kötelezni fogja az országot azok betartására.
Lehetséges, hogy a kormány úgy gondolja, hogy ezek piti ügyek, nem kell velük foglalkozni. Azonban ez csak egy nézőpont. Az Európai Unió sok tagországának azonban ezek lényegi kérdések, hiszen a demokratikus intézményrendszert érintik.

A kormányfő helyettese szerint a kifelé vezető út elején tartanak. Azt hangoztatja, hogy ez az út jó, és a konszolidáció meg fogja hozni az eredményeit.
Sajátságos nézőpont. Az út, amelyen kormány jár, valóban kivezető út! Kifelé vezet az Európai Unióból. Hogy jó-e ez az út, az már nagyon kérdéses (Bár a jelenlegi miniszterelnöktől hallottuk már korábban, hogy „van élet az unión kívül is”.). Az orbáni rendszer pedig már eddig is mindent megtett – törvények, Alaptörvény stb. – saját „konszolidációja”, azaz hatalmi berendezkedésének megváltoztathatatlansága érdekében.

Ha pedig a gazdasági ámokfutás konszolidációjáról beszél, attól meg az isten óvjon bennünket!