Pünkösd — hagyomány

Pünkösdöt ünnepli a világ – legalább is a zsidó-keresztény kultúrkörbe tartozó része – ezen a hétvégén. Példája annak, hogy az évezredek során miként változik egy ünnep tartalma, megőrizve eredeti mondanivalóját, és miként rakódik rá új és újabb szokás.

Nem baj, ha mai olvasók közössége is tudja, mit is jelent az ünnep, hogyan kapcsolódik az számtalan más formában életünkhöz. Miként születnek képzőművészeti alkotások e tárgyban, hogyan fogalmazták azt képbe, írásba, más művekbe elődeink és kortársaink.

A régi – ókori – Izraelben az aratást, már korán, húsvét táján megkezdték. A munkával általában hét hét alatt végeztek. A munka után 49 nap elteltével ülték meg a zsengék, az új kenyér ünnepét. Az Ószövetség szerint ezen a napon volt a Sinai kinyilatkoztatás, a Tízparancsolat isteni kihirdetése. Amíg állt a jeruzsálemi Szentély, addig ez a nap zarándokünnep volt. napjainkban is e napon a zsinagógákban ünnepélyesen felolvassák a tízparancsolatot.

A keresztény közösségekben változott az ünnep tartalma.

A Jeruzsálemben ekkor alakult meg az első keresztény közösség – az Apostolok Cselekedeteinek leírása alapján –, ezt tekintik az egyház születésnapjának. A történet szerint ezen a napon áradt ki a Szentlélek a tanítványokra. Ők sok nyelven hirdették az isteni igét az összegyűlt zarándokoknak. Aznap több ezren tértek meg.

Érdekesen alakult a továbbiakban az ünnep „sorsa”. Lassan függetlenedett a húsvéttól. Majd a liturgikus reform után ismét a húsvéti ünnepkör kiteljesedéseként fogták fel.
A görög-keleti egyházban ez a nap a halottak napja.
A legtöbb tavaszhoz, a természet megújulásához kapcsolódó ünnep visel magán profán vonásokat, magába illeszti a pogányszokásokat. Az idők során ezek önálló népszokásokká válnak.

A magyar területeken sok búcsújáró helyen – Csíksomlyó, Andocs stb. – tartottak, tartanak búcsút ezen a napon.
A pogány népszokások ellen az egyház fellépett ugyan – csetneki zsinat 1594 –, ám nem tudta azokat leválasztani az ünnepről. A legismertebb szokás ezek közül a pünkösdi király megválasztása, amely nem csak hazánkban, de szerte Európában ismert.
Az ünnepekhez kapcsolódott, kapcsolódik ma is, a különböző termékenységvarázslások szokása is. Ilyenkor szokás a „pünkösdölés” is, amely egyfajta adománygyűjtés.
A hagyományok tehát tovább élnek, újabb és újabb szokásokat olvasztanak magukba, még napjainkban is.