2011. január 30., vasárnap

WAHRHEIT MACHT FREI — Az igazság szabaddá tesz?

A fenti mondat volt tegnap a szlogen a Jobbik évadnyitó rendezvényén. Vona Gábor beszélt össze-vissza mindent, az elsikkasztott rendszerváltástól a roma lakosság szaporodásának megállításáig, amely utóbbi – szerinte – nem sokára polgárháborúval fenyeget.

Nem is akarom felidézni a pártelnök beszédét – olyan mértékben zavarhat mindenkit, aki csak egy kicsit is demokratikusan gondolkodik, hogy az már felér egy zaklatással –, hiszen megtette ezt számos internetes portál vérmérsékletének megfelelően.

A beszéd elhangzott, a résztvevők tapsoltak, hiszen a szónok szívükből szólt.
A Jobbik, mint parlamenti párt teljesen legitim módon ül bent a parlamentben, hiszen a szavazók egy jelentős része – 855436 választópolgár – adta rájuk a voksát (egyéni választókörzetben nem szereztek mandátumot).
Vona Gábor tehát a mennybe ment, pontosabban a parlamentbe.
Innentől kezdve a magyar politikai életben hivatalosan is megjelent a rasszizmus, a fasiszta, félfasiszta ideológia. Mert azért a hungarista gyökerekre hivatkozó, Nagy-Magyarországban gondolkodó, és a trianoni határok revízióját zászlajára tűző pártról nem igazán mondhatjuk, hogy a polgári demokrácia eszmeiségének netovábbja.
Egy szélsőjobboldali párt a politikai palettán még tolerálható lenne. Bár a magyar közvélemény normálisabb része – konzervatívak, liberálisok és baloldaliak – úgy tartják, nem szalonképes ez a gondolkodás és ideológia a XXI. század elején, ám mint létezőt tudomásul veszik.
Ám egy nyíltan a nyilas hagyományokra építő politikai párt akkor sem elfogadható, ha erre az ország szavazóinak 16,7 százaléka szavazott.
A párt szellemiségét mi sem fejezi ki jobban, hogy negyvennyolc órával a holokauszt napja után szlogenként képes volt kiírni azt, hogy „az igazság szabaddá tesz”. Ez egyfajta kigúnyolása az auschwitzi tábor hírhedt kapufeliratának: „Arbeit Macht Frei”, amely alatt milliók vonultak a gázkamrákba.


Vona Gábornak és társainak a bornírtságát mutatja, hogy a képtelenek a legelemibb gondolkodásra.
Képtelenek arra, hogy saját hagymázos gondolataikon túl elfogadjanak bármi mást. Képtelenek arra, hogy küldetéstudatuktól elvakítottan belássák: több demokratikusan gondolkodó ember él ebben a hazában, akiket zavar, sért ostobaságuk.
Vona Gábor és a Jobbik olyan társadalomképben gondolkodik, amely egyszer már a történelem szemétdombjára került.
Eddig azt hittük, hogy ott is maradt. De sajnos lemászott onnan, és igyekszik a húsz éves magyar demokráciát bemocskolni, mert ügyesen meglovagolja a politikai krízist, amit ma hazánk él át!

Nem kellene hagyni e szenny terjedését!

1 megjegyzés:

  1. Kedves Greenbrain!

    1.
    Mint profillapodon írtad: "Hosszú pályafutásom alatt összeszedtem három diplomát és sok tudást és tapasztalatot...". Ennek fényében számomra kissé meglepő, hogy a szlogent: "Az igazság szabaddá tesz", az auschwitzi tábor feliratából eredezteted. (Egyébként is a "kigúnyolása" szó azt jelenti, hogy valamivel nem értünk egyet, cikkedben viszont úgy állítod be, mintha a szlogent használók az auschwitzi szellemiséggel lennének "barátságban" - tehát akkor nem gúnyolnák ki azt.)

    A kifogásolt szlogent használók már többször kifejtették, hogy ők egyértelműen a Jézusi mondásra utalnak ezzel. És ehhez, mármint, hogy felismerd a szlogen valódi gyökerét, mégcsak nem is kell teológusi diploma...

    Ahhoz viszont, hogy valaki kimondott szavai mögé egy általa is elutasított eszmét tételezz fel, nem kell más mint egy nagy adag negatív előítélet...

    Pl.:
    A: "A piros a kedvenc színem."
    B: "A piros a vér színe, ami ha megalvad, a sötétben feketének látszik, tehát a te kedvenc színed a fekete."
    A: "Nem, mert a piros a szív színe, ami a szeretetet jelképezi. És nem kedvencem a fekete."
    B: "De igen! Mert a lelked sötét..."
    A: "?! ... Doszvidanyie Tovaris"

    És most írj cikket arról, hogy vajon miért éppen a piros és fekete színeket vettem bele a példázatomba ;-)

    2.
    Ha viszont tudod, hogy a szlogen valódi eredete Jézus(i), akkor talán nekem meg azt kellene feltételeznem, hogy a "társadalomkép ... amely egyszer már a történelem szemétdombjára került" mondatod a kereszténységre vonatkozik?

    (Ja, egyébként a keresztények lényegileg nem demokraták. A KDNP neve egy képzavar, ami abból fakadhat, hogy sem a kereszténység sem a demokrácia alapelveit nem ismerik.
    Az én értelmezésemben a keresztény társadalomkép felülmúlja a demokratikusat, ennél fogva képes a demokrácián is jobbítani. Lásd pl. a XIX századi pápai szociális enciklikát a "szubszidiaritás" elvével.)


    Üdv,
    hlc

    VálaszTörlés