2018. február 20., kedd

HOL ÁLLUNK ÉS HOVA TARTUNK? ORBÁN VIKTOR ÉVÉRTÉKELŐJE ÜRÜGYÉN

„..ülök egy sör fölött
a sötét jövő és a
keserű vég között…”
(Hobo – Jim Morrison)
Forrás: Internet, Magyar Hírlap
A miniszterelnök évértékelőjén dicsérte az elmúlt nyolc évet. Újra lándzsát tört a harc mellett: Brüsszel és az Unió ellen, a migráns áradat megfékezéséért, hangsúlyozva, hogy ez a politika egyre inkább teret nyer Európában, lássuk Lengyelország, Itália (Berlusconi) és a német szélsőjobb előretörését.
Mindenki tapsolt (már aki ott volt), eggyé vált a szónok elképzeléseivel.
De valójában mi a helyzet?
Napjaink égető globális problémáiról valóban nem vesz tudomást a kormányfő?  Lehetséges, hogy mindazok az okok, amelyek kiváltják azt a menekült áradatot, amellyel szembenéz a világ, arról nem tud, nem tájékoztatják?
Kevéssé hiszem! Inkább arról van szó, hogy ezeket a maga manipulatív módján felhasználja saját, igen rövid távú hazai politikai érdekeinek érvényesítésében.
Manapság igen kevés szó esik a médiában a globális problémákról. Mindarról, ami igen komoly fejtörést és fejfájást okoz a fejlett világ politikai elitjének.
Környezeti problémák foglalják el az első helyet a sorban. Amit ma látunk a Közel-keleten, az részben ennek köszönhető. Szíria és a térség többi állama már csaknem egy évtizede szenved a klímaváltozás következményeitől. Az elsivatagosodás, a csapadék drasztikus hiánya ellehetetlenítette tömegek életlehetőségeit a térségben. Ezek a milliók első lépésben saját hazájukon belül vándoroltak a nagyvárosok körzeteibe, növelve azok lakosságának számát, de egy cseppet sem növelve azok eltartó képességét. Így a feszültség folyamatosan nőtt a mindenkori hatalommal szemben. Végül is (leegyszerűsítve) hozzájárult az arab tavasz eseményeihez. (Itt tekintsünk el egy pillanatra – már ha tehetjük – a nagyhatalmi játszmáktól, a különböző nyílt és titkos beavatkozásoktól.)
Hasonló a helyzet a Közép-Afrikai térségben is.  A Száhel-övezet problémái szintén évtizedesek. Hasonló gondokkal küzdenek a csendes-óceáni országok.
Forrás Internet -- Digitális tankönyvtár
A túlnépesedés már csaknem negyedszázados probléma. Még az előző ENSZ-főtitkár Ban Ki Mun (Pan Gimun) által szervezett tudóscsoport már a 2010 körül igen kedvezőtlen képet festett a világ helyzetéről. Az akkori előrejelzések szerint, ha nem történik változás, úgy a 21. század végére 14 milliárd körül lesz az emberiség létszáma. Egy frissebb jelentés szerint, mindenképpen lassítani kell a népesség növekedésének ütemét. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a népesség hosszabb időn keresztül nem szaporodik, csak fenntartja önmagát.
És ez okozza a legnagyobb gondot. A különböző kultúrájú országok, térségek felfogásával ez a szabályozás gyökeresen ellenkezik. A vallási felfogás, a hagyományok ellentétbe kerülnek a valósággal, az egyre fogyó forrásokkal, ami óhatatlanul társadalmi feszültségekhez vezet.
A fokozódó problémák táptalajt adnak a leegyszerűsített magyarázatoknak, a szélsőségek terjedésének. Részben ez magyarázza a szélsőséges vallási fanatizmusok felerősödését, a tolerancia csökkenését.
Ahelyett, hogy a politikai elitek a nehezebb, de eredményesebb utat választanák: a globális problémák együttes megoldásának módozatait, inkább a bezárkózás és a leegyszerűsítés politikáját hirdetik. Így maradnak magukra a kevésbé fejlett afrikai országok, így vonulnak ki a finanszírozásukból a fejlett országok.  Egyetlen áttörést tapasztaltunk az elmúlt évtizedekben, az UNAIDS programot, amely csökkentette a legjobban érintett területeken (Közel-kelet, Észak-Afrika, Közép-Ázsia) a fertőzés áldozatainak számát, amely megközelíti a másfél milliót. (1980 óta mintegy 35 millió áldozatot követelt az immunrendszer-betegségben elhaltak száma.)
Ma már szinte napi hír a vízkészletek rohamos fogyása, a tengerek elszennyeződése, a termőföldek eróziója. Mindezek következménye, hogy a növekvő népesség egyre kevesebb élelmiszerhez jut. Amíg a világ fejlettebb régióiban túltermelésről beszélünk, addig a fejletlenebb – és egyben népesebb – területeken fokozódik a nélkülözés. Arról nem is beszélve, hogy a fenntarthatóság követelményei között a Föld nem rendelkezik akkora forrásokkal, hogy az évszázad végére jósolt népességet eltartsa.
Ez pedig összecsapásokhoz vezethet a még meglevő készletek és források birtoklásáért.
Paradoxonként a harmadik digitális forradalom ugyanakkor a lemaradó területeken élőket elegendő információval látja el a globális valóságról, amely mintaként jelenik meg számukra. Növelve a migrációs nyomást.
Forrás: Internet -- Média 2.0 blog.hu
Ezek a tények azonban a jelen politikusait láthatóan nem érdeklik, nincs válaszuk a probléma megoldására, inkább menekülnek a populista megoldásokba. Saját maguk élezik a feszültséget azzal, hogy kilépnek eddigi nemzetközi együttműködési rendszerekből (Trump, Klímapolitikai egyezmény), elutasítják azokat az erőfeszítéseket, amelyek azok megoldását segítenék (Magyarország álláspontja az ENSZ népesedési konferenciájával kapcsolatban).
A miniszterelnök bezárkózási politikája, nacionalizmusa és probléma érzéketlensége nem szolgálja az ország érdekeit. Magyarországnak jelen helyzetben mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a felvetődő problémákat a nemzetközi fórumokon kiérlelt megoldásokkal orvosolják. Nem mesterséges félelemben kell tartania országát, hanem azt bizonyítania, hogy kész aktívan részt venni a gondok felszámolásában.
Lehet bagatellizálni a problémát. Lehet azt mondani, hogy ez minket nem érint, lehet azt mondani, hogy képesek vagyunk megoldani azt. Ez azonban nem igaz! Magyarország a maga geopolitikai helyzetével, gazdasági súlyával és népességének számával szinte elenyésző erőt képvisel a világban, és Európában sem tartozik az élvonalba. (Minden erre irányuló propagandával ellentétben.)
Arra azonban képes, hogy mérgezze Európa légkörét, aminek a következményei nem beláthatatlanok. Ha a szélsőséges, populista, nacionalista gondolkodás és vélemény továbbterjed, úgy óhatatlanul komolyabb konfliktusokra kerülhet sor az elkövetkező 15-20 esztendőben.
Ezt pedig unokáink érdekében vissza kell utasítani. Még egy világégést nem kockáztathat meg az emberiség.
Ceterum censeo OV esse delendam!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése