Február 09-én a Fővárosi Törvényszék
kimondta: a Klubrádióra hozott Média Hatósági határozat érvényes, a rádió nem
sugározhat a 92.9-es frekvencián. Persze a rádió mindezért felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához, de ez
semmit nem jelent a helyzetet tekintve: a hallgatók csak sercegést hallhatnak a
szokott frekvencián.
Tekintsünk el attól, hogy ez egyénileg miként érinti a hallgatókat. Egyrészt számos más lehetőség van arra, hogy a továbbiakban is hallgathassák kedvenc adójukat (internet, és egyéb kiegészítő kütyük alkalmazása).
A lényeg: a hatalom elhallgattatta az utolsó, független magyar médiumot.
A hatalom szempontjából elsőre lehetne mindezt sikerként is értékelni. Ám, ha az ember komolyan végig gondolja a helyzetet, rájön, hogy a legnagyobb öngólt rúgta a futball iránt oly elkötelezett miniszterelnökünk.
Három idézet: „Úgy gondolom való igaz, helytelen, ha egy országban nincs egyetlen olyan újság sem, egyetlen olyan napilap sem, amely a kormányhoz közelállónak volna tekinthető, és ez is a státusa. Úgy gondolom, ezen azonban nem úgy lehet a legkönnyebben segíteni, ahogy mozog ez a vita, ez a beszélgetés. Nem az a megoldás, hogy állandóan minden sajtót megpróbálunk, tételezzük, hogy megpróbáljuk őket a felügyeletünk alá vonni.” ( 1990. 07.25.)
„Ha az ellenzék elsöprésére alkalom adódik, azt
feltétlen ki kell használni.”
„ Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.” (2018. szeptember 18 Európai Parlament ülése)
Miért is gondolom, hogy a mostani döntés öngól?
Nem azért, mert a kb. 150-200 ezres stabil hallgatói létszám komolyan veszélyeztetné a FIDESZ 2022-es választási esélyeit. Sokkal inkább azért, mert lehetőséget ad az egyesült ellenzékben arra, hogy a regnáló kormány orra alá dörgölje mindazt, amit az elmúlt tíz esztendőben a média világában végbe vitt. Így újra felértékelődik a Népszabadság megszüntetése, az Index „megszelídítése”, a megyei lapok lojálissá tétele, a független vállalkozások egy akolba terelése, a KESMA megalakítása. A TV2 gyanús körülmények közötti kivásárlása és kormány közeli médiummá alakítása.
Ezek a tények nem csak a hazai közvéleménynél és az ellenzéki pártoknál és szavazóknál verték ki a biztosítékot, de komoly nemzetközi felzúdulást is hoztak magukkal.
Nem lehet hosszú időn át – még átmeneti sikerek esetén sem – szembe menni a nemzetközi és hazai közvéleménnyel és politikai áramlatokkal.
Tekintsünk el attól, hogy ez egyénileg miként érinti a hallgatókat. Egyrészt számos más lehetőség van arra, hogy a továbbiakban is hallgathassák kedvenc adójukat (internet, és egyéb kiegészítő kütyük alkalmazása).
A lényeg: a hatalom elhallgattatta az utolsó, független magyar médiumot.
A hatalom szempontjából elsőre lehetne mindezt sikerként is értékelni. Ám, ha az ember komolyan végig gondolja a helyzetet, rájön, hogy a legnagyobb öngólt rúgta a futball iránt oly elkötelezett miniszterelnökünk.
Három idézet: „Úgy gondolom való igaz, helytelen, ha egy országban nincs egyetlen olyan újság sem, egyetlen olyan napilap sem, amely a kormányhoz közelállónak volna tekinthető, és ez is a státusa. Úgy gondolom, ezen azonban nem úgy lehet a legkönnyebben segíteni, ahogy mozog ez a vita, ez a beszélgetés. Nem az a megoldás, hogy állandóan minden sajtót megpróbálunk, tételezzük, hogy megpróbáljuk őket a felügyeletünk alá vonni.” ( 1990. 07.25.)
„ Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.” (2018. szeptember 18 Európai Parlament ülése)
Miért is gondolom, hogy a mostani döntés öngól?
Nem azért, mert a kb. 150-200 ezres stabil hallgatói létszám komolyan veszélyeztetné a FIDESZ 2022-es választási esélyeit. Sokkal inkább azért, mert lehetőséget ad az egyesült ellenzékben arra, hogy a regnáló kormány orra alá dörgölje mindazt, amit az elmúlt tíz esztendőben a média világában végbe vitt. Így újra felértékelődik a Népszabadság megszüntetése, az Index „megszelídítése”, a megyei lapok lojálissá tétele, a független vállalkozások egy akolba terelése, a KESMA megalakítása. A TV2 gyanús körülmények közötti kivásárlása és kormány közeli médiummá alakítása.
Ezek a tények nem csak a hazai közvéleménynél és az ellenzéki pártoknál és szavazóknál verték ki a biztosítékot, de komoly nemzetközi felzúdulást is hoztak magukkal.
Nem lehet hosszú időn át – még átmeneti sikerek esetén sem – szembe menni a nemzetközi és hazai közvéleménnyel és politikai áramlatokkal.
A miniszterelnök tévedésben van. Azt hiszi, hogy ami nem látszik, ami nem hallatszik, az nincs is. Elfeledi, hogy hatalmas erő és potenciál van a közösségi oldalakban, az internet nyíltságában.
Így ez a mostani intézkedése nem hogy korlátozza az ellenzék mozgásterét (ami amúgy is igen korlátos), hanem élénkíti az úgynevezett „alternatív” fellépéseket, ami az ellenzék malmára hajtja a vizet.
Ha csak a téma jogi oldalát vesszük górcső alá, azt láthatjuk, hogy a Média Hatóság (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) önálló, az Alkotmány alapján létrehozott intézmény.
„Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (továbbiakban: Hatóság) az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv. A Hatóság jogállását a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.), valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Ksztv.) határozza meg.
A Hatóságot az Országgyűlés a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvénnyel hozta létre 2010. augusztus 11. napjával.
A Hatóság alapító okiratát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke adta ki 2010. augusztus 11. napján.”
Ez az idézet azt is jelenti, hogy a fenti szervezet vezetőit és prominens tisztségviselőit a parlament választja meg. Azt pedig tudjuk, hogy a kétharmados 2010-es összetétel egyetlen ellenzéki képviselőt sem engedett a jogilag független testületbe. (Média Tanács).
Így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy a FIDESZ és a kormány totálisan rátelepedett erre a hatóságra, hiába is jelenti ki a kancellária miniszter, hogy a Klubrádiós döntéshez a kormánynak semmi köze.
Az a tény, hogy jogvita van a kérdésben, csak azt mutatja, hogy az elmúlt 10 esztendőben a FIDESZ és kormánya úgy alakítja az éppen érvényes jogi környezetet, hogy napi érdekei diktálják.
Ne gondoljuk, hogy ez a továbbiakban nem lesz így! És amikor például az Európai parlament a jogállamiságot kéri számon, a kormányon, akkor pontosan ez munkál: a kiszámítható, az Alkotmányon (mint nehezen változtatható alapon) nyugvó jog, amely az országban mindenkinek biztosítja alapvető jogait.
De, mint tudjuk, ez éppen a regnáló hatalmat érdekli a legkevésbé!
Ceterum censeo OV esse delendam!
Így ez a mostani intézkedése nem hogy korlátozza az ellenzék mozgásterét (ami amúgy is igen korlátos), hanem élénkíti az úgynevezett „alternatív” fellépéseket, ami az ellenzék malmára hajtja a vizet.
Ha csak a téma jogi oldalát vesszük górcső alá, azt láthatjuk, hogy a Média Hatóság (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) önálló, az Alkotmány alapján létrehozott intézmény.
„Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (továbbiakban: Hatóság) az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv. A Hatóság jogállását a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.), valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Ksztv.) határozza meg.
A Hatóságot az Országgyűlés a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvénnyel hozta létre 2010. augusztus 11. napjával.
A Hatóság alapító okiratát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke adta ki 2010. augusztus 11. napján.”
Ez az idézet azt is jelenti, hogy a fenti szervezet vezetőit és prominens tisztségviselőit a parlament választja meg. Azt pedig tudjuk, hogy a kétharmados 2010-es összetétel egyetlen ellenzéki képviselőt sem engedett a jogilag független testületbe. (Média Tanács).
Így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy a FIDESZ és a kormány totálisan rátelepedett erre a hatóságra, hiába is jelenti ki a kancellária miniszter, hogy a Klubrádiós döntéshez a kormánynak semmi köze.
Az a tény, hogy jogvita van a kérdésben, csak azt mutatja, hogy az elmúlt 10 esztendőben a FIDESZ és kormánya úgy alakítja az éppen érvényes jogi környezetet, hogy napi érdekei diktálják.
Ne gondoljuk, hogy ez a továbbiakban nem lesz így! És amikor például az Európai parlament a jogállamiságot kéri számon, a kormányon, akkor pontosan ez munkál: a kiszámítható, az Alkotmányon (mint nehezen változtatható alapon) nyugvó jog, amely az országban mindenkinek biztosítja alapvető jogait.
De, mint tudjuk, ez éppen a regnáló hatalmat érdekli a legkevésbé!
Ceterum censeo OV esse delendam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése