MÉGEGYSZER A COVID-RÓL A SZÁMOK TÜKRÉBEN.

Hangsúlyoznom kell, hogy nem vagyok se járványügyi szakember, se orvos. Pusztán megpróbálok ezzel a pandémiával kapcsolatban logikusan gondolkodni, levetni magamról az elmúlt negyedév tömegkommunikációjának áldásos hatásait. Sőt, magam is belátom, hogy ez a fajta fertőzés, amelyre a mai napig nincs vakcina – és úgy néz ki, hogy erre csak a jövő év közepétől van reális esélyünk –, nem elhanyagolható veszélyt jelent, különösen az idősebb és egy leromlott állapotú, más betegségekkel terhelt szervezetű idősekre.

Ám azért érdemes megjegyezni, hogy a világon ezt a betegséget „enyhén szólva” sem kezelték a helyén. Persze, erre minden országnak megvolt/van a maga speciális oka. Többek között az, hogy még a fejlett országokban sem találunk olyan egészségügyi rendszert, amely képes lenne egyszerre tömeges megbetegedéseket ellátni, különösen akkor, ha azok igen komoly, sok esetben (bár a megbetegedésekhez képest kisszámú) halálos következményekkel járnak.

Nézzük akkor a számok nyelvén, hogy mi is a „bajom” ennek a pandémiának a kommunikációjával.

Az embereket igen hatékonyan lehet megijeszteni, eltúlozva valamely jelenség következményeit és a személy szerint rá leselkedő veszélyeket. Ez történt a világban és kis hazánkban is.

Íme, az adatok, nem pusztán a megbetegedettekről és az elhunytakról, hanem annak a valóságos létszámadatokhoz való viszonyáról.
Az adatok a John Hopkins Egyetem koronavírus honlapjáról, a Worldometer adatairól, továbbá az adott országok hivatalos népességi adataiból származnak.

Nos, a világban összesen regisztráltak 7 360 239 fertőzöttet (2020.06.11. 10.00-ás adat). Ez a világ összlakosságának, amely 7 790 589 000 fő, mindössze a 0,09 százaléka, azaz 1000 emberből 9 fertőzött.

Az USA-ban él 328, 2 millió ember, ebből regisztrált fertőzött 2 000 464 fő. Ez az Egyesült Államok lakosságának 0,6 százaléka.

Brazíliában 772 416 fő-t regisztráltak fertőzöttként, az ország teljes lakossága 202 910 000 fő, ami azt jelenti, hogy az érintettek az összesség 0,3 százalékát teszik ki.
Indiában a népesség, mintegy 1 353 000 000 fő (azért a „mintegy”, mert az adatok régiek, 2014-esek, azóta növekedhetett), ebből a fertőzéssel érintettek száma 276 583 fő, azaz a lakosság 0,02 százaléka.
Oroszországban is regisztráltak 493 023 fertőzöttet, ezt összevetve a világ hatodát elfoglaló ország lakosságával, ami 144 500 000 fő, akkor azt kapjuk, hogy a lakosság 0,3 százaléka érintett a betegségben.

Nagy Britanniában a mai napig 291 588 esetet tartanak nyilván, ami összehasonlítva a szigetország 66 650 000 fős lakosságával azt jelenti, hogy a britek 0,43 százaléka kapta meg a kórt.

Magyarország. Ne maradjon ki kis hazánk se! Az összes regisztrált fertőzött száma 4027, ezt összevetve a legutolsó becsült népességi adatokkal: 9 7721 756 fő, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt három hónapban a lakosság 0,04 százaléka volt COVID érintett.

Ezek a puszta adatok.

Forrás: hivatalos honlap: Három nappal ezelőtti helyzet

Érdemes azért elgondolkodni azon, hogy pont száz évvel ezelőtt tört ki a nevezetes „spanyolnátha” járvány (vírusos influenza), amely a történészek és orvos történettel foglalkozók szerint a világban több áldozatot szedett – szerény becslések szerint is 20 és 100 millió fő között –, mint az első világháború négy esztendő alatt.
Egy kitűnő tanulmány szerint – Bödők Gergely: „A láthatatlan halál” A spanyolnátha; Rubicon, 2020/5. szám, 84-91 oldal –, a források a következőket tükrözik. A járvány áldozatául esett Kanadában 50 ezer, Nagy Britanniában 250 ezer, Japánban 390 ezer, Brazíliában 300 ezer, Franciaországban 400 ezer, az USA-ban 675 ezer, Indonéziában 1, 5 millió, Iránban 1,8 millió, Indiában 17 millió ember.

Igaz ugyan, hogy a huszadik század az orvosi és biológiai felfedezések kora, soha azelőtt a történelemben nem fejlődött akkorát a közegészségügy, amint akkor. Ám azért azt is meg kell jegyezni, hogy a 21. század elején már elvárná a lakosság, hogy a napi tájékoztatást valamiféle, az átlagember számára is átlátható összefüggésekbe helyezzék.
Továbbra sem kapunk kielégítő tájékoztatást arról, hogy mi értelme volt a „kórház kiürítéseknek”, arról sem tudunk, hogy az általános alap- és rendelőintézeti ellátás mikor zökken vissza a normális kerékvágásba.

Ceterum censeo OV esse delendam!