POLITIKA NÉLKÜL – DE NORMÁLISAN!

Elöljáróban minden kedves olvasómnak kívánok áldott és kellemes karácsonyt!

Nem is igazán akarok ma politizálni, a pártok is – úgy néz ki – betartják az adventet, bár ez a kormányzópártról nem igazán nem mondható el: lásd a legutóbbi „bírságokat”.

Ami azért kiakasztott, az országos médiában megjelenő „bombasztikus” tudósítás az iskolai disznótorról. Egy tapolcai iskolában bemutatták a gyerekeknek, hogy miként is folyik egy sertés házias feldolgozása.  Az esemény az iskola igazgatója szerint fakultatív volt, azon az érdeklődő gyerekek vehettek részt. Egyetlen szülő – és gyerek – volt, aki kiakadt ezen az eseményen. Mert mégis micsoda dolog azt a szegény állatot feltrancsírozni, és ehető formába hozni!

No, ezen felbuzdultak újságírók és médiaszemélyiségek.

A jellegzetes városi értelmiségi hozzáállás, miszerint nem kellene ezt csinálni, mert óhatatlanul nem kellő hatást vált ki a nyolc-tíz éves gyermekekből. Érvként még az is elhangzott, hogy a disznótor az „családi esemény”, nem való az iskola nyilvánossága elé.

Álljunk már meg egy normális szóra!

Forrás: Internet

A városi gyerekek döntő többségének halvány fogalma sincs arról, hogy a mindennapi betevője miként kerül elé. Ha elkíséri szüleit vásárolni, csak azt látja, hogy szépen, gusztusosan előkészített sertés, marha és baromfi darabok fekszenek katonás rendben a hűtőpultokon.  Valószínű, hogy az ott terem, kizárólag azért, hogy a városi ember igényeit kielégítsék.

Ezek a gyerekek éhen halnának, ha azt mondanák nekik, hogy a baromfiudvar végén ott kapirgál az ebédnek való, csak el kell készíteni. Képtelenek lennének a rántani való csirkét megfogni, elvágni a nyakát, megkopasztani, és elkészíteni.

Persze ez nem az ő hibájuk. Az elmúlt évtizedekben a városi lakosság elidegenedett a természettől. Nagyban hat rájuk az a gondolkodás, ami az állatok jogairól az elmúlt években a társadalomban elterjedt. Természetes, hogy az állatokat „csak úgy”, szórakozásból nem kínozzuk. Se házi, se vadállatot.

Forrás: Internet

De azért egyet ne feledjünk: az ember nem azért háziasította az állatokat, hogy azokat önmagukért pátyolgassa. Tudomásul kell venni, hogy azokat azért tenyészti, hogy élelme legyen. Azért tartja azokat jó körülmények között, hogy azok húsa, és egyéb terméke (pl.: tej, gyapjú) minél jobb minőségű legyen.

Az ember mindezt azért csinálja, mert így megkönnyíti saját igényei kielégítését, nem kell vadászni a napi húsadagra.

A gyerekeket erre meg kell tanítani, akár városban, akár falun élnek. Bár utóbbiaknak mindez nem mond újdonságot, hiszen benne élnek. A karácsonyi disznótor még ma is a vidéki porták egyik kiemelt elfoglaltsága ádvent idején. (Még akkor is, ha a többi napokon, hónapokban maguk is a helyi hentestől szerzik be húsárut.)

Szóval, szerintem ez az egész „botrány” nem más, mint vihar egy kanál vízben. Megint egy alkalom arra, hogy felmérjük magunkban: mennyire ülünk fel a média befolyásának, vagy vagyunk annyira gondolkodók, hogy egyszerűen csak legyintsünk rá!

Mindenkinek – akinek van alkalma és lehetősége – kívánok disznótorral fűszerezett békés, áldott ünnepeket! (A média meg pukkadjon meg, mert jobb egy marék friss töpörtyű a pogácsába, mint a gyári „bóti” termék)

Ceterum censeo OV esse delendam!