UBORKASZEZON?

Általában a nyári időszakokat a pihenés, a lazítás tölti be. Az uborkaszezon kifejezés is azt jelenti, hogy semmi fontos nem történik, az ablakban (vagy tetszőleges helyen) érik a kovászos uborka, nem történik semmi fontos.

Napjaink azonban minderre rácáfol.

Teljes fordulatszámon pörög a hazai és nemzetközi politika. Bár sokan a pihenés közben igyekeznek elfeledkezni a körülöttünk levő történésekről, azonban ez nem jelenti azt, hogy azok nem lesznek ránk (néha igen kellemetlen) hatással.

Forrás: Internet

Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy miniszterelnökünk – jó szokásához híven –, immár hagyományosan, Tusványoson hirdeti meg bel- és külpolitikai irányvonalát. Ez már csak azért is igen érdekes, mert ez tulajdonképpen egy nem „hivatalos” fórum, és így még azt is rá lehet fogni, hogy az ott elhangzottak mindössze a személyes véleményét tükrözik. De ezt is tudjuk, hogy az európai politikai kultúrában a közélet tisztségviselői – amíg hivatalban vannak – általában óvakodnak attól, hogy személyes véleményüket fogalmazzák meg a nagy nyilvánosság előtt. Ennek egyik igen komoly része volt az épen folyó amerikai elnökválasztási kampány méltatása, miszerint Donald Trump esetleges elnökké választása milyen hatással lenne kis hazánkra. Trump beszéde tele volt a populista kiszólások tucatjaival, amelyektől még saját pártja egy része is elhatárolódott.

Forrás: Internet

Nem mehetünk el a brit fejlemények mellett sem szótlanul, hiszen az új miniszterelnök Theresa May asszony, megválasztását követően, gyors és aktív tevékenységbe kezdett. Sorra látogatta mindazokat az európai hatalmakat, amelyeknek nagy befolyása lesz a brexitre. Angela Merkel után a francia elnök, majd a szlovák miniszterelnök és a lengyel kormány feje volt tárgyalópartnere az elmúlt héten.

Érdekes módon Magyarországot Pozsony után nem ejtette útba. Levegőben lóg a kérdés, hogy vajon miért?

A legegyszerűbb magyarázat az lehet, hogy a brit külpolitika nem tekinti Magyarországot olyan komoly tényezőnek – sem gazdaságilag, sem politikailag –, hogy  időt szánjon rá, nem tekinti tényezőnek a fontos kérdések eldöntése során. Ebben egyébként lehet is valami, hiszen hiába itthon az „Üzenünk Brüsszelnek” kampány, a különböző hivatalos uniós tárgyalásokon mind a miniszterelnök, mind külügyminisztere rendre az uniós mainstreammel szavaz minden jelentős kérdésben.

Mondhatja most a kedves olvasó, hogy: jó, jó, de mennyiben érint ez engem közvetlenül?

A közvetlen hatás nem azonnali. Ha változik a gazdasági környezet, mert Nagy-Britannia kilép az unióból, az hatással lesz a magyar gazdaságra is a valutaárfolyamoktól a magyar munkaerőpiacig szinte mindenre. nagy valószínűséggel fogyatkozni fognak az uniós források.

Nem beszélve arról, hogy egy brexit utáni unió szerkezete is alapvetően változhat. Már pedig ha változik, annak bármely változatában a vesztesek kategóriájába kerülünk. Ha az úgynevezett „mag Európa” megoldás lép életbe, úgy a periférián levő államok (Visegrádi négyek, balti államok, Bulgária, Románia, Görögország, Horvátország, Portugália) kevesebb támogatást kapnak majd a „központból, és jóval szigorúbb feltételek mellett. Ha nem ez a forgatókönyv válik valóra, akkor is csökkennek a támogatások, hiszen az egyik legerősebb gazdaság kilépésével fogyatkozni fognak az unió elosztható forrásai.

Forrás: Inrternet

Ma Magyarország durván a GDP-jének a négy százalékát kapja az uniótól (részletek a linkben). Ennek az összegnek a kiesése érzékenyen érinti a magyar költségvetést, ugyanis nincs az a hazai forrás, amiből mindezt pótolni lehetne. Az elmúlt években kapott támogatások ugyan nagyon sokat lendítettek az országon, azonban a gazdaságfejlesztésre kapott támogatások jelentős részének a felhasználása úgy történt, hogy azok nem szolgálták a hosszú távú érdekeket, nem pörgették fel a gazdaságot. A kormány gazdasági sikerpropagandája, amely a relatív gazdasági növekedésről szól lózung, hiszen a valós növekedés igen kicsi. A százalékokban megadott számok lehetnek imponálóak is, de azt kell figyelembe venni, hogy mekkora az a valós bázis összeg, amelynek a százalékairól beszélünk.

Forrás: Internet

A költségvetés egyensúlyát pedig úgy képesek fenntartani immár hat esztendeje, hogy kivonják a pénzeket a különböző társadalmi szolgáltatásokból: oktatás, egészségügy, szociális ellátás stb.

Ezen az sem segít, hogy a propagandában mindig növekvő támogatásokról beszélnek, elhallgatva azt, hogy milyen mértékben inflálódnak azok.

Az elmúlt hetek közbeszédét a különböző korrupciós ügyek uralták. Rogán Antal és a Matolcsi féle alapítványok disznóságai.

A lényeg azonban nem az ott szereplő összegek nagyságrendjén van – bár az sem elhanyagolható, különösen a banki alapítványos esetében –, hanem a módszeren. 

Forrás: Internet

Ezek a korrupciós ügyek nehezen bizonyíthatók, már csak azért is, mert a törvényhozás olyan jogi környezet teremthetett (a mi jóvoltunkból, mi választottuk azt), hogy az ilyen manipulációk „beleférnek” a törvényes keretek közé. Ez mutatja a mai hatalom velejéig romlott természetét: a társadalom igényeinek semmibevételét, a hatalomhoz való ragaszkodás mindent felülíró politikáját.

Nem győzöm hangsúlyozni: bármilyen szépek is a kormányzati propaganda szirén hangjai, próbáljunk ezen felül emelkedni és önállóan gondolkodva levonni következtetéseket saját valóságunkról

Ceterum censeo OV esse delandam!