A fenti kívánság vonatkozik minden olvasómra! Tényleg:
minden jót kívánok nekik az elkövetkező évre, főleg azt, hogy a „kezükben levő”
lehetőséggel jól és bölcsen éljenek! Gondolkodjanak! Mérlegeljék az elmúlt
néhány esztendőt! Ne üljenek fel mindenféle mézes-mázos szavaknak. Saját
tapasztalataik és megélt életük alapján formálják jövőjüket.
Mostanában megint csak bornírt kijelentésekkel bombáznak
minket – szürke állampolgárokat –, azt sulykolva agyunkba, hogy ez a kis ország
tulajdonképpen a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Valahogy nem így tapasztalom, de
bizonyára bennem van a hiba!
A FIDESZ egyik (lassan perifériára szoruló) vezetője éppen
azt hangoztatja az ATV-ben, hogy a FIDESZ maga a toleráns, az egymásra figyelő
politikusok összessége, ahol a különböző vélemények jól megvannak egymással.
Érdekes érvelés. csak egy dolog visszás kissé: az elhangzott
mondatok és a mimika, a testbeszéd ellentéte. De ez legyen a nyilatkozó
problémája.
De engedtessék meg nekem az is – így karácsony előtt –, hogy
ne menjek el szótlanul a mai ellenzék cselekedetei mellett sem. Mindaz, ami
manapság az ellenzék térfelén történik, az maga a bornírtság, ha abból a
szempontból nézem, hogy le kívánják váltani a mostani kormányt. Márpedig ezt
szajkózzák, ezt tűzik zászlajukra. Pedig tudják: a jelen törvényi előírások
között sajnos nincs más választásuk, mint az összefogás. Egyetlen feladatuk
lenne, ennek útját-módját kidolgozni. De láthatóan erre képtelenek.
E képtelenség pedig nagyon súlyos következtetéseket kelt az
egyszerű emberekben: megkérdőjelezi a szándékot magát. Hiszen a tettek mások,
mint a mondatok. Az ellenzék „politikai elitje” láthatóan nincs tisztában
azzal, hogy az őket támogató, vagy velük szimpatizáló választónak mik az
elvárásai. Fel sem merem tételezni, hogy tudják, de sajátos politikai érdekeik
mentén nem veszik figyelembe azt. A cselekedeteik pedig nagyon ezt bizonyítják.
Mi több, ennek a politikának a következményeit híven tükrözik a közvélemény-kutatások
eredményei.
Lassan vége az évnek. Az elkövetkező napokban – jó pestiesen
szólva – a „fű sem nő”, hiszen minden normális magyar állampolgár elmerül a
karácsonyi ünnepkör élvezeteiben. Látogatja családját, az első napok rohanása
és izgalmai után végre kipiheni egy kicsit magát. Elfogy majd a bejgli, az
étkek sora. Egy-két nap után aztán jön a kötelező vidámságot követelő
szilveszter az elmaradhatatlan pezsgővel és fogadalmakkal.
Azt gondolom, hogy a politikus is ember. Jár neki is az
ünnepek nyújtotta felfrissülés. De azért ne feledkezzenek meg a fogadalmukról
se!
Ceterum censeo OV esse delendum!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése