KÖVETKEZETLENSÉG — KORMÁNY A NEVED!

Annak a rajongó többségnek, akik ma ájult figyelemmel hallgatták a miniszterelnök reggeli interjúját, az információk nem jutottak el a tudatáig! Mert ha valaki tudatosan hallgatta az ott elhangzottakat, abban bizony felment a pumpa, és csak csodálkozott, hogy ennyi – egyébként saját magának ellentmondó – intézkedések miként is férnek meg egymás mellett.
De vegyük sorjába a dolgokat:
A parlament ugye megszavazta a rendkívüli helyzet fenntartását egészen az őszi ülésszak kezdetét követő 15. napig.  Az OGy működését egyébként törvény szabályozza, aminek 14. fejezete 32. pontja azt mondja ki, hogy az őszi ülésszak szeptember elsejétől december tizenötödikéig tart. Előírás ide, előírás oda, az elmúlt időszakban, a valóságban mindig később kezdődött a parlamenti munka, tavaly például szeptember 21-én.
Lehet, hogy ez szőrszálhasogatásnak tetszik, pedig nem az. Úgy kér a kormány újra felhatalmazást, hogy az a gyakorlatban nincs konkrétumhoz kötve. Egyelőre az látszik, hogy a rendkívüli járványhelyzet fennmarad várhatóan szeptember közepéig, végéig.
Ugyanakkor a mai napon bejelentett a miniszterelnök egy sor „lazítást” is, amelyekkel láthatóan a karanténba belefáradt lakosságnak tett kisebb (nagyobb) engedményeket. Úgy látszik ezekkel kettős a célja: egyrészt bizonyos korlátozások feloldása azok számára, akik már védettséggel rendelkeznek, másodsorban rávenni a még hezitáló sokaságot, hogy „oltakozzanak”.
Elé ment az ellenzék tiltakozásának azzal, hogy 500 főig lehet szabadtéri rendezvényeket szervezni, ez valószínűleg jót tesz az előválasztások lebonyolításának, de egyben megakadályozza nagyobb tiltakozások, tüntetések szervezését.
Ami nem került be a „lazítási” csomagba, de elhangzott, hogy Magyarország nem vesz részt az 2022-23-as uniós vakcina beszerzésben. Ezt azzal indokolta, hogy van elegendő vakcina a jövő év közepéig, és közben lesz majd magyar gyártású is, hiszen elkezdték a gyár felépítését.
Itt is időzzünk el egy pillanatra. Mert miről is szól ez az egész?
Az unió igen jutányos áron szerzi be az általa is jóváhagyott oltóanyagot nagy tételben. Ebből kis hazánkba is érkezne néhány tízmillió dózis az elkövetkező két esztendőben. Ez mintegy 150 milliárdos terhet jelentene a költségvetésnek (két év alatt), ami nem nagy összeg, tekintettel arra, hogy a jövő évi költségvetés kiadási oldalának főösszege 28 505 209,9 millió forint, (28 505 milliárd forint), a fenti összeg ennek valamivel több, mint fél százaléka. Ennél sokkal többet költ a kormány sportra.

A másik  gondolat ezzel kapcsolatban, hogy egy vakcinagyár nem húsüzem, ahol disznósajtot készítenek, hanem egy komoly – tudományos hátteret, precizitást, stb. igénylő – beruházás. Lehet persze egy üzemet gyorsan felépíteni, de a magyar vakcina fejlesztése még nincs gyártási stádiumban. Az felépülő üzemben tehát valószínűleg a már eddig ismert, és engedélyezett vakcinát fogják gyártani. Ez ezt jelenti, hogy az ott előállított termék nyilván többe kerül – licenc megvásárlása, a beruházás megtérülése, üzleti haszon stb.–, mintha azt az unión keresztül vásárolnánk meg.
Arról nem is beszélve, hogy a mostanság felhalmozott oltóanyagok mennyisége csak nagy nagy jóindulattal mondható kielégítőnek, hiszen az egészségügyi szakma sem tudja, hogy a védettség mennyi ideig tart, mikor kell majd újra oldani az embereket. (Lásd: H1N1 influenza, amely ellen minden évben ajánlott a védőoltás.)
Tehát miniszterelnökünk újra eldobta a sulykot, a döntések mögött nem látni az átgondolt következményeket. Egy valami világlik ki az egészből:
A kormány görcsösen próbálja megnyerni magának a lakosság minél nagyobb részét, propagandával elhitetni, hogy minden rendben van, és ura a helyzetnek. Ez pedig azt a célt szolgálja, hogy a jövő évi választásokon két féltéglával verhessék a mellüket, miszerint megmentették az országot.
Sajnos ez nagyon nincs így! A lazító intézkedések mellett arra kellene törekedni, hogy minél több ember nyerjenek meg annak, hogy oltassák be magukat, mert az áhított nyájimmunitás csak 7,5-8 millió beoltott ember után lehetséges az országban. Ettől pedig még nagyon messze vagyunk, hiszen csak a hét végére valószínű, hogy elérjük az ötmillió első oldással rendelkező polgárt. A második (valóban immunizáló) vakcinát pedig eddig „csak” 2 886 ezer fő kapta meg. Hol van ez még a hét milliótól?
Szóval azt ajánlom mindenkinek: gondolkozzon! Nézzen a jól hangzó mondatok mögé, mert amit hallunk, az sokszor megtévesztő és igen messze áll az igazságtól.
Ceterum censeo OV esse delendam!