HIVATALOS TÁJÉKOZTATÁS (FÉLRE)

De most komolyan….. Az elmúlt két hétben szinte Rejtői szintre emelkedett (süllyedt, torzult) a hazai helyzettel kapcsolatos propaganda. A kormányoldal természetesen védi a maga „állásait” – hiszen hadban állunk a vírussal –, ám közléseik, a letagadhatatlan tények valahogy nincsenek koherens összhangban.

Egyre inkább az az érzésem, hogy egy teljesen irracionális választási kampánynak leszek a részese, amelyben a tényeknek van a legkevesebb relevanciája. Mert ha csak egy kicsit is elgondolkozik az ember fia (lánya) az elmúlt hetek eseményeiről, rögtön számos hatalmas kérdőjel jelenik meg a tudatában. Például az oltások szervezése, a különböző társadalmi csoportok prioritása stb.

Ugyanakkor megértek mindenkit, akinek már tele van a hócipője a lassan egyéves bezártsággal, és minél inkább vágyik arra, hogy élhesse korábbi életét. De azt hiszem, ez a húsvét nem a felhőtlen locsolgatásról és családi összejövetelekről fog szólni. Azt hiszem, a neves virológus jóslata fog beteljesülni, miszerint majd valamikor a nyár közepére-végére „nyithatunk”, amikor is legalább a lakosság 65-70 százaléka megkapja a maga immunitását (átesett a betegségen vagy kapott vakcinát, két adagot).

Szóval kedves feleim, figyeljünk arra, nehogy a propaganda hamis várakozásokat keltsen bennünk. Az, hogy a hatalom mit szeretne az egy dolog. Ám a valóság – a járvány – egy másik tény.

Ehhez persze csatlakozik a hatalomnak az a törekvése is, hogy a jelen „különleges” jogrendet minél tovább fenntartsa, hiszen politikai érdekei ezt diktálják. Így kordában lehet tartani az esetleges elégedetlenségeket, megmozdulásokat. Mi több, lehetetlenné lehet tenni az ellenzék felkészülését a jövő évi választásokra. Kitolják a rendkívüli helyzetet akár az ősz végéig, ami szinte lehetetlenné tenné az előválasztások megtartását, és még számos rendezvény megtartását.

Mindenkinek egyet javaslok: megfelelő távoltartással kezelje a propagandát (pl.: Lázár János legutolsó megnyilvánulását a nyugati oltóanyagok és a halálozások közti közvetlen összefüggést illetően).

Bízzunk magunkban, a saját fegyelmezettségünkben, hogy képesek vagyunk a magunk korlátozásával lassítani a járványt!

Ceterum censeo OV esse delendam! 

MÁRCIUS IDUSA (VÍRUSA)

Eltelt a nemzeti ünnep. Volt zászlófelvonás, internetes beszédek, némi demonstráció (már ha annak lehet nevezni). Kiosztották az ilyenkor szokásos díjakat. Olyanok is kaptak, akiket valószínűleg nem a teljesítményük, hanem a lojalitásuk alapján díjaztak. Ám ez nem új keletű, így volt ez minden rendszerben. A baj csak az, hogy ezzel a díj presztízsét rombolják!
Mindezt jól megrágta a média, és látszólag minden rendben van, holott semmi sincs rendben.
A hivatalosság össze-vissza beszél, egymásnak ellentmondó intézkedéseket hoz. Ha csak félig lenne igaz, amit a kormány állít, akkor is nyakig ülnénk a féceszben, de a mindennapok és az adatok (a TÉNYEK – csupa nagybetűvel) egészen mást mutatnak.
Mindezt azonban az átlagember figyelmen kívül hagyja. Egyrészt azért, mert számos gondja között a legkisebb, hogy rajta kívül kik halnak meg, kiket tüntetnek ki, kik a kedvezményezettjei egy elég zavarosnak látszó vakcina beszerzésnek.
Az átlagembert a napi megélhetése érdekli, az, hogy a gyereke tudjon tanulni, az, hogy kapjon fizetést, és munkáltatója ne bocsássa el, mert be kell zárni a kócerájt (étterem, szolgáltatóipar a műkörmöstől a cipészig bezárólag, mindenki értse rajta a saját problémáját.)
Azonban van egy kis baj. Úgy terjed, mint a vírus, és hatása is sokkal hosszantartóbb, igaz nem közvetlenül halálos. Ez a baj pedig az emberek önálló gondolkodásának a hiánya. Hajlamosak arra, hogy szinte kritika nélkül fogadják el mindazt, ami elhangzik a médiában, és a közösségi oldalakon, függetlenül attól, hogy az „kormány közeli” vagy „ellenzéki”.
Hajlamos arra, hogy címkékben gondolkozzon.  „sorosista”, „migránssimogató”, „gengszter, tolvaj”, hogy csak a leggyakoribbakat említsem. Egy valamire nem hajlandó: a sok elhangzó propagandából kiszűrni azt, ami a valóságot megközelíti: azt amiben él, ami meghatározza mindennapjait, és amik gyökeres ellentétben vannak azzal, amit naponta ráöntenek a televízióból és más médiumokból.
Egy éve élünk korlátozó körülmények között. Ez bizonyos mértékben helyes is. Meg kell akadályozni a fertőzést elsősorban, másodsorban pedig fenntartani az egészségügyi rendszer működését, ellátó képességét.
Ám ha önállóan gondolkodunk, feltehetjük magunknak a kérdést: miért is most volt szükség arra a bizonyos „egészségügyi jogviszony” átalakítására?
Feltehetjük azt is: örömteli, hogy mára már, mintegy 1,3 millió embert oltottak be kis hazánkban. Ám miért kellett lemondani az egyik vakcina-kontingens felét? Valóban csak azért, mert a második félévben érkeznek? Ugyan már! Addig, amíg a vírus itt lesz – márpedig a tudósok szerint ez elég sokáig velünk lesz – addig mindig szükség lesz a védőoltásra: a második félévben, meg azután, évekig! A cél, a nyájimmunitás elérése (ami kis hazánkban a lakosság 70 százalékát jelenti: mintegy 6 - 6,3 millió főt) ha ilyen üzemben halad, bőven átcsúszik a második félévre.
A propaganda a vírus elleni harcról hozsannázik, miközben – lent a mélyben, kihasználva a különleges jogrendet – nem éppen fair döntések születnek. (Csak egy példa a felszámoló szervezetek haverokhoz juttatásáról.)
Gondoljunk bele: hány vendéglátós, kisvállalkozó (egy-öt alkalmazottal) húzta le a rolót, mert nem kapott elegendő segítséget ahhoz, hogy talpon maradjon? Óriásit fognak a felszámolók kaszálni, és szinte valószínű, hogy a helyükbe olyanok lépnek, akik elegendő módon lojálisak a jelen hatalomhoz.
Így elérhető a regnálók számára, hogy ne csak az ország stratégiai ágazatait szerezzék meg maguknak, hanem mindazokat a kisvállalkozásokat is, amelyek eddig bizonyos mértékű önállóságot biztosítottak a polgároknak.
Nem szép jövőkép, ezen valahogy változtatni kell. Elsősorban azzal, hogy egyre többen kezdenek el önállóan gondolkodni!
Ceterum censeo OV esse delendam!