POLITIKAI KRÍZIS A VILÁGBAN
Forrás: Internet - parkocka.hu |
Mindezek a változások
természetesen a társadalmakat nem hagyták intaktan. Azt lehet megfigyelni az
elmúlt 50 esztendőben, hogy a politikusok folyamatosan igyekeztek válaszokat
találni az egyre gyakrabban jelentkező kihívásokra, de valódi, hosszan tartó és
érvényes feleletek elmaradtak. Ennek oka – az eddig használt kifejezésekkel
élve – mind a jobboldal, mind a baloldal szempontjából az volt, hogy nem voltak
képesek kilépni az évszázadok óta meghatározott gondolkodási, filozófiai
kereteikből.
Tizenhetedik-tizenkilencedik
századi fogalmakkal próbálták megmagyarázni a 21. század kihívásait. Ez magától
értetődően nem sikerült.
Számos filozófus megfogalmazta
sommásan, hogy a „nagy narratíváknak vége”. Azaz: sem a konzervatív, sem a
liberális, sem a szocialista filozófia nem igazán alkalmas arra, hogy leírja a
világ jelen állapotát, arra meg végképpen alkalmatlanok, hogy válaszokat,
kiutakat jelöljenek meg.
Forrás: Internet |
De hát akkor mi lehet a kiút?
Egy új baloldali politikai gondolkodás bevezetése, amely képes
rendezni a mai társadalmi struktúráknak megfelelő viszonyokat, és felmutat egy
alternatívát, amelyben a társadalom képes leküzdeni a problémákat.
Mely alapokról beszélünk?
- A társadalmak számára szükséges anyagi javak előállítása és elosztása.
- A globalizált világban egy globális rendszer felállítása, amely az előbbieket szolgálja.
- Egy olyan gazdasági filozófia kidolgozása, amely figyelembe veszi a Föld nevű bolygó eltartó képességét. A fenntartható fejlődés lehetőségeit.
A megoldás
kulcsa: kidolgozni egy olyan, az egész világ (a különböző kultúrköröknek is
elfogadható) számára érvényes filozófiát, amely képes választ adni az összetett
és bonyolult kérdésekre.
- Számba venni mindazokat a globális – minden társadalmat, értékrendjétől függetlenül érintő – tényeket, amelyek befolyásolják a társadalmak jövőjét.
-
a források korlátozott volta, energia, édesvíz,
rendelkezésre álló termőterület és annak kapacitása, a föld eltartó képessége;
-
a túlnépesedés megakadályozása,
-
az elöregedő társadalmakban a szolidaritás
kiterjesztése;
-
az aktív munkaerő hatékony kihasználása;
-
az elosztási viszonyok gyökeres átalakítása.
- Kidolgozni annak rendszerét, hogy a mostani fogyasztási spirált valamilyen módon meg lehessen fékezni: ehhez a társadalmak értékrendjét átalakítani, az oktatási és nevelési rendszereket sokkal ökologikusabb gondolkodásra késztetővé alakítani. (A neveléssel módosítani a mostani fogyasztói társadalom értékrendjét.)
- Előnyben részesíteni minden olyan fejlesztést, technológiát, amely a források megkímélését szolgálják, és folytonosan megújuló forrásokat használnak fel. Az sokat emlegetett K+F-ben sokkal nagyobb fontosságot biztosítani a megújuló forrásokat használó technológiáknak!
- A társadalmakban (a fejlett országokban elsősorban) olyan új társadalmi közmegegyezést létrehozni, amelyben az új termelési és elosztási viszonyok nem gátolják a tőke hatékonyságát, a termelőeszközök fejlesztését, de korlátozzák annak piaci szerepét. Az elosztásban pedig figyelembe veszi, hogy az egyre hatékonyabb technológiai fejlődés egyre kevesebb munkaerőt igényel, így egyre több egyén kerül ki a javak előállításával kapcsolatos tevékenységből és válik „eltartottá”. Az így „feleslegessé váló” egyéneknek kidolgozni olyan, társadalmilag is fontosnak tartható tevékenységet, amely hasznos a társadalom kisebb-nagyobb közösségeinek és megakadályozza a „feleslegessé válás” érzését.
- Nagyobb figyelmet fordítani a következő évek (évtizedek, évezred) szellemi eredményeire. Az oktatás és képzés, a fejlesztések és a kutatások egy célt szolgáljanak: az emberiség életlehetőségeinek fenntartását.
- Mindezek mellett megőrizni a különböző kultúrák értékeit, úgy hogy a világ kulturális sokszínűsége ne sérüljön, és a társadalmak képesek legyenek megőrizni saját identitásukat (nyelv, hagyományok, vallás).
Ceterum censeo OV esse delendum!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése