2021. április 23., péntek

NYITÁS ÉS AZ ADATOK

Leszámítva a stílust, ahogy ma megnyilatkozott a miniszterelnök, egy komoly problémát látok abban, ami elhangzott.
Magam a gondolkodók közé sorolom – talán épp ez a baj, nem számítok „hívőnek” –, és a számokra hallgatok elsősorban. A számok pedig mást mondanak, mint a miniszterelnök. A hivatalos információ szerint a szennyvízben mért adatok még bőven stagnálást mutatnak a mérések szerint a Covid-koncentráció a mérőhelyeken 12 városban emelkedett, a tendencia gyakorlatilag mindenhol stagnál. Üdítő kivétel Szombathely a mért 21 város közül. A szakértők szerint a szennyvíz adatok jól prognosztizálják a járvány lefutását. Ezek szerint ez a járvány még nem gondolja, hogy rohamosan csökken!
A mai napig (2021. április 23.) 3 508846 főt láttak el az első oltással, közülük 1 491 478 kapta meg a második adagot. A hozzáértő virológusok és járványtani szakértők szerint az első oltás után két-három hét alatt kialakul egy 50 százalék körüli védettség. De ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek védettek lennének, hanem azt, hogy ha megbetegszenek, enyhébb tüneteik lesznek. A második oltás után alakul ki csak a várt, 85-95 százalékos védettség. Ez utóbbi esetben is azt hangsúlyozzák, hogy ettől még az adott személy bőven megkaphatja a vírust, és meg is fertőzhet másokat is. (Akik semmilyen védettséggel nem rendelkeznek.)
Ugyanezek a szakértők egyetértenek abban is, hogy az úgynevezett „nyájimmunitás” kialakuljon a társadalomban, ahhoz az szükséges, hogy minimálisan a lakosság 75-80 százaléka oltott legyen.
Hát ettől még nagyon messze vagyunk!

Ha a kormány nyárig – július, augusztusra – el akarja érni a nyájimmunitás szintjét, ahhoz az kellene, hogy az elkövetkező két hónapban be kellene oltani 7,8 millió embert, azaz annyit, mint az elmúlt négy hónapban összesen. Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy a polgárok oltási kedve – sajnos – a béka segge alatt van, hiszen eddig a fenti létszámnak mindössze a bő kétharmada regisztrált oltásra.
Ha tovább böngésszük az adatokat az látható, hogy a beoltottakat (két oltás) és a betegségen átesetteket védettnek tekintjük, (1 964 625 fő) akkor ez a társadalom 20 százaléka. A nyitáskor tehát a társadalom 80 százaléka kerül a mainál magasabb szintű veszélybe.
Persze érthető a kormány igyekezete, hogy a fél éve „bezárt” ország normális életét visszaállítsa, megindulhassanak szolgáltatások (még ha különböző korlátozásokkal is). A gond azonban nem csak ez. Együtt érzek a turizmus és a vendéglátók gondjaival, a kereskedők problémáival.
Azt azonban látni kell, hogy ha esetleg elszabadul a mainál nagyobb mértékben a vírus, akkor az a magyar egészségügyre mér végzetes csapást. Még ma is 7177 főt ápolnak a Covid-osztályokon, és közülük 844-en vannak lélegeztető gépen. Ez még így is hatalmas áldozatot követel az egészségügy dolgozóitól, orvosoktól, ápolóktól. Ha a járvány esetleg fellángol, visszatér az a helyzet, hogy újra a teljesítőképesség határán dolgozik az ellátórendszer, ami a halálesetek felfutását is jelenti egyben. (A lélegeztető gépekről mindössze a 20 százalék „jön le élve”.)
A döntéshozóknak azt kellene figyelembe venni, hogy nem célszerűbb-e az oltások felgyorsításával és az oltási kedv valamiféle ösztönzésével elérni hat-nyolc hét alatt az úgynevezett nyájimmunitást.
Továbbá: meg kell teremteni az a helyzetet, hogy a magyar egészségügy kicsit magához térjen, lélegzethez jusson. Álljon vissza a normális ellátás. Ma a legtöbb kórházban csak a sürgősségi ellátást végzik, a tervezett beavatkozásokat majdnem mindenhol elhalasztják.
Azt várom a felelős kormánytól, hogy minden körülményt figyelembe véve döntsön, ne csak egy szempont szerint. (Nem sorolom ide szempontként az EB meccsek megrendezését.)
Tehát lehet, hogy nyit a kormányzat, de mindenkinek azt ajánlom, hogy ezzel csínyán bánjon a saját érdekében. Ha van védettségi igazolványa, ha nincs.
Ceterum censeo OV esse delendam!

2021. április 18., vasárnap

NYITUNK – ZÁRUNK; CSIKI-CSUKI!

Amit a jelen hatalom előad járványkezelés címen, az valóban hajaz Rejtő Jenő „Vesztegzár a Grand Hotelben” leírtakra. „Mindenki nyugodjon meg! — és kitört a pánik!”
Persze, az abból is fakad, hogy a különböző kommunikációs csatornák gyakorlatilag egymásnak teljesen ellentmondó információkkal bombázzák a nagyérdeműt.
Teljesen ellentmond, amit a miniszterelnök kommunikál annak a szakmai információnak, hogy az alkalmazott vakcinák az első oltás után milyen védettséget biztosítanak (ha biztosítanak valamennyit egyáltalán). Így a miniszterelnök – miután beoltották a pedagógusokat – úgy gondolja, hogy meg lehet nyitni az iskolákat. Igen ám! De a gyártók és a hozzáértők szerint az első oltás után kialakuló védettség korlátozott mértékű (hiszen ezért van szükség második oltásra), talán 50 százalék körüli, bőven megbetegedhet ebben az állapotban bármely beoltott személy.
Nincs kis hazánkban információ arról – legalább is a szakma számára elérhető, megbízható módon –, hogy a beoltott lakosságból hány személy lehet az, aki ennek ellenére elkapta a betegséget, és azt képes továbbadni.
Arról már hallottunk információkat, hogy az új variáns, nagyobb mértékben betegíti meg, az eddig „szerencsésnek” tekintett fiatalabb korosztályokat, a gyermekeket és a kamaszokat.
Az valóban látszik a hivatalos adatokból, hogy a járványgörbe valamelyest szelídül, de ez az eredmény a tesztelések során még mindig bőven a WHO ajánlások (a tesztek 5 százaléka legyen pozitív) felett tanyázik (13,09%).
A halálozások még mindig igen nagy számúak, és a lélegeztető gépen ápolt betegek számát tekintve (és akik még a kórházba kerültek közül még gépre kerülhetnek) nem nagyon bizakodhatunk abban, hogy ez a szám drasztikusan csökken.
E helyzetben határozta el a kormány a hét elejétől a „nyitást”. Igaz ugyan, hogy az első beoltottak száma mára elérte 3 252579 főt, és 1 385 898-an már a második „adagot” is megkapták, ám ez nem jelenti azt, hogy a hőn áhított „nyájimmunitás” kialakulhatott. Ez majd csak akkor következik be, ha a teljes lakosság 80 százaléka megkapta mind a két adagot. Ám ez ezzel a tempóval eltart még néhány hónapig, talán az ősz kezdetéig.
Érthető azonban a nyitás utáni vágy, hiszen a lakosság (főleg a városi lakosság) túlnyomó része már több, mint egy éve él kisebb-nagyobb hatósági korlátozások és az önként vállalt részleges karantén körülményei között. Érthető a hatalom részéről is a nyitáskényszer, hiszen vállalkozások tízezrei nem működhettek, bevételük nincs, így az állam bevételei is jelentősen megcsappantak, amit nem pótolnak az esetleges Uniós források. Itt kell megjegyezni, hogy az elmúlt 14 hónapban a kormány nem sietett látványos intézkedésekkel és forrásokkal a mikro- a kis-és középvállakozások segítségére.
A probléma másik oldala pedig az, hogy míg folyamatosan megy a „járványpropaganda”, addig a hatalom igyekszik jelentős vagyonokat átruházni a hozzá politikailag lojális vállalkozásokra és alapítványokra. Mindezt úgy teszi, hogy nincs figyelemmel arra, hogy azoknak a vagyonelemek és források felhasználása sokkal hatékonyabb lehetne a pandémia felszámolása és kezelése érdekében.
Van a társadalom fásultságának, frusztrációjának egy másik rétege is, ami a rendelkezésre álló adatokból egyértelműen kitetszik: az ország lakosságának bő fele csak a korlátozásokkal szembesül – nem beteg, se maga, sem a családja, munkája megmaradt (home office stb.), jövedelme van –, így egyre rosszabbul tűri a bezártságot.
Az adatok:
A pandémia alatt megfertőzöttek száma 750 508 fő, a teljes lakosság 7, 68%-a
A fentiekből gyógyult 455 029 fő a fertőzöttek 60%-a
Jelenleg aktív beteg (karanténban otthon) 270 295 fő a teljes lakosság 2,76%-a (Budapesten a 100 ezer főre 28,57 új fertőzöttet tartanak számon a kétmilliós városban 500 új esetet regisztráltak.)
Ennek ellenére az elmúlt 14 hónapban a pandémia 25184 áldozatot követelt!
Kórházban ápolnak 8445 főt, közülük 1051-en vannak gépen.
Az adatok után gondoljuk végig a helyzetünket. A szakértők, virológusok és járványtani szakértők szerint akkor vagyunk túl a problémák nagy részén (indulhat újra a hétköznapi élet), ha a 9 millió770 ezer állampolgárból minimum 8 millió 300 ezer ember kap immunitást.
Így arról beszélni, hogy hat hét múlva már túl leszünk a nehezén, enyhén szólva is túlzás! Örüljünk annak, ha majd valamikor a nyár végére, a szimulációk szerint (a jelen adatok alapján) augusztus végére érjük el azt az állapotot, amikor „csak” 3000 fő körüli fertőzöttel, 150 fő körüli kórházi ápolttal (22 fő gépen) számolhatunk. Majd ekkor mondhatjuk el, hogy túljutottunk a nehezén. Addig, tetszik, nem tetszik, számolnunk kell a korlátozásokkal (önkorlátozással) a saját érdekünkben.
Ha hatalom túl korán nyit, akkor természetesen a következmények jelen tudásunk szerint nem prognosztizálhatók.
Ceterum censeo OV esse delendam!