Leszámítva a
stílust, ahogy ma megnyilatkozott a miniszterelnök, egy komoly problémát látok
abban, ami elhangzott.
Magam a gondolkodók közé sorolom – talán épp ez a baj, nem számítok „hívőnek” –, és a számokra hallgatok elsősorban. A számok pedig mást mondanak, mint a miniszterelnök. A hivatalos információ szerint a szennyvízben mért adatok még bőven stagnálást mutatnak a mérések szerint a Covid-koncentráció a mérőhelyeken 12 városban emelkedett, a tendencia gyakorlatilag mindenhol stagnál. Üdítő kivétel Szombathely a mért 21 város közül. A szakértők szerint a szennyvíz adatok jól prognosztizálják a járvány lefutását. Ezek szerint ez a járvány még nem gondolja, hogy rohamosan csökken!
A mai napig (2021. április 23.) 3 508846 főt láttak el az első oltással, közülük 1 491 478 kapta meg a második adagot. A hozzáértő virológusok és járványtani szakértők szerint az első oltás után két-három hét alatt kialakul egy 50 százalék körüli védettség. De ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek védettek lennének, hanem azt, hogy ha megbetegszenek, enyhébb tüneteik lesznek. A második oltás után alakul ki csak a várt, 85-95 százalékos védettség. Ez utóbbi esetben is azt hangsúlyozzák, hogy ettől még az adott személy bőven megkaphatja a vírust, és meg is fertőzhet másokat is. (Akik semmilyen védettséggel nem rendelkeznek.)
Ugyanezek a szakértők egyetértenek abban is, hogy az úgynevezett „nyájimmunitás” kialakuljon a társadalomban, ahhoz az szükséges, hogy minimálisan a lakosság 75-80 százaléka oltott legyen.
Hát ettől még nagyon messze vagyunk!
Ha a kormány nyárig – július, augusztusra – el akarja érni a nyájimmunitás szintjét, ahhoz az kellene, hogy az elkövetkező két hónapban be kellene oltani 7,8 millió embert, azaz annyit, mint az elmúlt négy hónapban összesen. Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy a polgárok oltási kedve – sajnos – a béka segge alatt van, hiszen eddig a fenti létszámnak mindössze a bő kétharmada regisztrált oltásra.
Ha tovább böngésszük az adatokat az látható, hogy a beoltottakat (két oltás) és a betegségen átesetteket védettnek tekintjük, (1 964 625 fő) akkor ez a társadalom 20 százaléka. A nyitáskor tehát a társadalom 80 százaléka kerül a mainál magasabb szintű veszélybe.
Persze érthető a kormány igyekezete, hogy a fél éve „bezárt” ország normális életét visszaállítsa, megindulhassanak szolgáltatások (még ha különböző korlátozásokkal is). A gond azonban nem csak ez. Együtt érzek a turizmus és a vendéglátók gondjaival, a kereskedők problémáival.
Azt azonban látni kell, hogy ha esetleg elszabadul a mainál nagyobb mértékben a vírus, akkor az a magyar egészségügyre mér végzetes csapást. Még ma is 7177 főt ápolnak a Covid-osztályokon, és közülük 844-en vannak lélegeztető gépen. Ez még így is hatalmas áldozatot követel az egészségügy dolgozóitól, orvosoktól, ápolóktól. Ha a járvány esetleg fellángol, visszatér az a helyzet, hogy újra a teljesítőképesség határán dolgozik az ellátórendszer, ami a halálesetek felfutását is jelenti egyben. (A lélegeztető gépekről mindössze a 20 százalék „jön le élve”.)
A döntéshozóknak azt kellene figyelembe venni, hogy nem célszerűbb-e az oltások felgyorsításával és az oltási kedv valamiféle ösztönzésével elérni hat-nyolc hét alatt az úgynevezett nyájimmunitást.
Továbbá: meg kell teremteni az a helyzetet, hogy a magyar egészségügy kicsit magához térjen, lélegzethez jusson. Álljon vissza a normális ellátás. Ma a legtöbb kórházban csak a sürgősségi ellátást végzik, a tervezett beavatkozásokat majdnem mindenhol elhalasztják.
Azt várom a felelős kormánytól, hogy minden körülményt figyelembe véve döntsön, ne csak egy szempont szerint. (Nem sorolom ide szempontként az EB meccsek megrendezését.)
Tehát lehet, hogy nyit a kormányzat, de mindenkinek azt ajánlom, hogy ezzel csínyán bánjon a saját érdekében. Ha van védettségi igazolványa, ha nincs.
Ceterum censeo OV esse delendam!
Magam a gondolkodók közé sorolom – talán épp ez a baj, nem számítok „hívőnek” –, és a számokra hallgatok elsősorban. A számok pedig mást mondanak, mint a miniszterelnök. A hivatalos információ szerint a szennyvízben mért adatok még bőven stagnálást mutatnak a mérések szerint a Covid-koncentráció a mérőhelyeken 12 városban emelkedett, a tendencia gyakorlatilag mindenhol stagnál. Üdítő kivétel Szombathely a mért 21 város közül. A szakértők szerint a szennyvíz adatok jól prognosztizálják a járvány lefutását. Ezek szerint ez a járvány még nem gondolja, hogy rohamosan csökken!
A mai napig (2021. április 23.) 3 508846 főt láttak el az első oltással, közülük 1 491 478 kapta meg a második adagot. A hozzáértő virológusok és járványtani szakértők szerint az első oltás után két-három hét alatt kialakul egy 50 százalék körüli védettség. De ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek védettek lennének, hanem azt, hogy ha megbetegszenek, enyhébb tüneteik lesznek. A második oltás után alakul ki csak a várt, 85-95 százalékos védettség. Ez utóbbi esetben is azt hangsúlyozzák, hogy ettől még az adott személy bőven megkaphatja a vírust, és meg is fertőzhet másokat is. (Akik semmilyen védettséggel nem rendelkeznek.)
Ugyanezek a szakértők egyetértenek abban is, hogy az úgynevezett „nyájimmunitás” kialakuljon a társadalomban, ahhoz az szükséges, hogy minimálisan a lakosság 75-80 százaléka oltott legyen.
Hát ettől még nagyon messze vagyunk!
Ha a kormány nyárig – július, augusztusra – el akarja érni a nyájimmunitás szintjét, ahhoz az kellene, hogy az elkövetkező két hónapban be kellene oltani 7,8 millió embert, azaz annyit, mint az elmúlt négy hónapban összesen. Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy a polgárok oltási kedve – sajnos – a béka segge alatt van, hiszen eddig a fenti létszámnak mindössze a bő kétharmada regisztrált oltásra.
Ha tovább böngésszük az adatokat az látható, hogy a beoltottakat (két oltás) és a betegségen átesetteket védettnek tekintjük, (1 964 625 fő) akkor ez a társadalom 20 százaléka. A nyitáskor tehát a társadalom 80 százaléka kerül a mainál magasabb szintű veszélybe.
Persze érthető a kormány igyekezete, hogy a fél éve „bezárt” ország normális életét visszaállítsa, megindulhassanak szolgáltatások (még ha különböző korlátozásokkal is). A gond azonban nem csak ez. Együtt érzek a turizmus és a vendéglátók gondjaival, a kereskedők problémáival.
Azt azonban látni kell, hogy ha esetleg elszabadul a mainál nagyobb mértékben a vírus, akkor az a magyar egészségügyre mér végzetes csapást. Még ma is 7177 főt ápolnak a Covid-osztályokon, és közülük 844-en vannak lélegeztető gépen. Ez még így is hatalmas áldozatot követel az egészségügy dolgozóitól, orvosoktól, ápolóktól. Ha a járvány esetleg fellángol, visszatér az a helyzet, hogy újra a teljesítőképesség határán dolgozik az ellátórendszer, ami a halálesetek felfutását is jelenti egyben. (A lélegeztető gépekről mindössze a 20 százalék „jön le élve”.)
A döntéshozóknak azt kellene figyelembe venni, hogy nem célszerűbb-e az oltások felgyorsításával és az oltási kedv valamiféle ösztönzésével elérni hat-nyolc hét alatt az úgynevezett nyájimmunitást.
Továbbá: meg kell teremteni az a helyzetet, hogy a magyar egészségügy kicsit magához térjen, lélegzethez jusson. Álljon vissza a normális ellátás. Ma a legtöbb kórházban csak a sürgősségi ellátást végzik, a tervezett beavatkozásokat majdnem mindenhol elhalasztják.
Azt várom a felelős kormánytól, hogy minden körülményt figyelembe véve döntsön, ne csak egy szempont szerint. (Nem sorolom ide szempontként az EB meccsek megrendezését.)
Tehát lehet, hogy nyit a kormányzat, de mindenkinek azt ajánlom, hogy ezzel csínyán bánjon a saját érdekében. Ha van védettségi igazolványa, ha nincs.
Ceterum censeo OV esse delendam!