Orbán Viktor ismét – ezúttal 19. alkalommal – elkápráztatta
„polgári hallgatóságát” (kivétel, aki nem bóbiskolt) sajátos világlátásával.
Nincs semmi kedvem az egész beszédet ízekre szedni, mert
egyrészt meghaladná a posztok átlagos méretét, másrészt meg annyi csúsztatás
volt benne, hogy azok inkább a Balaton jegének erősítésére lennének jók ebben a
langyuló időben.
Vegyük ez egyik legerősebb kijelentést, és gondolkodjunk el
rajta kicsinyt!
A miniszterelnök szerint a jövő a nemzetállamoké, vége a
sokoldalú együttműködéseknek – amit szerinte a nemzetállamok feletti erők
dominálnak –, a kétoldalú szerződések és közös cselekvések ideje jött el.
Ez bombasztikusan hat: végre olyan kis államok mint
Magyarország, jelentős erővé léphetnek elő, megmondhatják majd a tutit a
bonyolultabb nemzetközi ügyekben.
Ahogy azt Móricka elképzeli!
Hol a hiba Orbán Viktor gondolkodásában?
Egyszerű: a saját víziójában nem veszi figyelembe a 21.
század valóságát. Nem veszi figyelembe, hogy az új évezred második évtizedében
a világnak olyan kihívásokkal kell szembenéznie, aminek a megoldása egy nemzet
(ország, legyen bármilyen nagy is: USA vagy Oroszország) keretei között nem
megoldható.
Ha valaki nem csak a Kossuth rádiót és a végtelenül
elfogult, kormánypárti televíziókat nézi, és nem a Habony művek által
szponzorált bulvár újságokat bújja, az tudja azt, hogy a környezet,
a túlnépesedés óriási problémákat jelentenek a század közepére.
Vegyük az első témát. Már vagy húsz esztendeje kutatások
bizonyítják, hogy az ember tevékenysége miatt folyamatosan nő az üvegház hatású
gázok kibocsátása, és ez melegíti a földet. Ha ez a melegedés elér egy kritikus
szintet, akkor az általa gerjesztett folyamat megfordíthatatlanná válik, és
katasztrofális következményekkel kell szembenézni.
Az északi tengeri jégsapka megolvad, olyan mennyiségű
édesvizet szabadítva fel, ami nem csak megemeli a tengerek szintjét, hanem
sajátos hatásként leállítja a tengeri áramlást (Golf áramlat). Ennek a
következménye pedig végzetes éghajlati változásokat idéz elő szerte a Földön.
Az eddig megszokott időjárás megváltozik, földrésznyi területek maradnak
csapadék nélkül, elsivatagosodva. Ahol eddig kellemes óceáni éghajlat
uralkodott, ott most szélsőségessé válik az idő: hol komoly hidegek, hol szinte
elviselhetetlen hőség lesz a jellemző. Mindezek hatására az eddigi mezőgazdasági
kultúra, ami éltette a lakosságot, összeomlik vagy gyökeresen megváltozik.
Hasonló jelenségekkel lehet számolni a déli féltekén is.
Ha csak ezt a problémát tekintjük, rögtön látszik, hogy ezen
egyetlen ország nem képes változtatni. Hiába tér át Európa (okosabbik és
boldogabbik fele) egyre nagyobb mértékben a fenntartható energiaforrásokra,
tesz igen sokat a fosszilis felhasználás visszaszorítására. Ha ugyanis ez USA
semmibe veszi a Kiotói Egyezményt, és jelenlegi elnöke hagymázos ötlete alapján
újra nyitják a bányákat Amerikában, akkor a katasztrófa akkor is bekövetkezik,
ha más országok mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék.
Ez csak egy példa. Vehetünk egy másikat is, amit szintén
megemlített országunk géniusza: a népesedést.
Azt jelentette ki, hogy nem tud arról, hogy szoros
összefüggés van egy társadalom fejlettsége és népességének száma között.
Ajánlom neki ez ügyben az ENSZ népesedési munkacsoportjának
kutatásait (ezt mintegy 20 éve végzi a világszervezet). Ez bizonyítja, hogy
minél fejlettebb egy társadalom annál kisebbek e népesedési mutatói. Paradox
módon a az „úgynevezett fejlődő világra” ez nem érvényes. Az elmúlt 50 évben
ezekben a térségekben ment végbe „népességrobbanás”. A világ jelenlegi
népessége másodpercenként egy fővel
bővül. 2050-re elérheti a 9,5 milliárd főt. Ez a tény pedig óriási
problémákat hozhat magával. (Itt egy kis
angol nyelvű összefoglalót lehet látni. A videót ajánlom mindenkinek ,
különösebb nyelvtudás nélkül is érthető.)
A Föld nevű bolygó képtelen arra, hogy egy ekkora népességet
eltartson. Se a megművelhető termőföldek nagysága nem elegendő, se másmilyen
egyéb megújuló forrás (tenger, erdők stb.) nem fedezi ekkora népesség igényét.
Már ma is ott tartunk, hogy a megújuló forrásainkat gyakorlatilag minden évben
szeptemberig feléljük, a negyedévi fogyasztásunk az már a következő év
„terhére” megy. Ez a „tartozás pedig akkumulálódik, minden évben egyre korábban
fogyasztjuk el azt, amit képesek vagyunk előállítani. Kifosztjuk a földjeink
erejét, feléljük a tengerek élővilágát.
Persze történtek ezzel kapcsolatban „intézkedések” is. Kína
például súlyos adóval sújtja azokat a családokat, amelyekben egynél több
gyermek születik. Így van ez már vagy 20 éve. Meg is lett az eredménye, mert a
kínai kultúra hagyományosan a fiúkat részesíti „előnyben”, így a lányok meg sem
születnek. Az eredmény: felborul a népesség gender egyensúlya. Ma Kínában kb.
kétszer több fiatal férfi van, mint nő.
Ez csak két kiemelt probléma, amivel szembe kell néznünk a
következő néhány évtizedben. Egyik sem oldható meg az Orbán Viktor által
vizionált világkép alapján!
Ennyit az „ország és az év értékelésről”.
Ceterum Censeo OV esse delendam!
