Általában a nyári időszakokat a pihenés, a lazítás tölti be.
Az uborkaszezon kifejezés is azt jelenti, hogy semmi fontos nem történik, az
ablakban (vagy tetszőleges helyen) érik a kovászos uborka, nem történik semmi
fontos.
Napjaink azonban minderre rácáfol.
Teljes fordulatszámon pörög a hazai és nemzetközi politika.
Bár sokan a pihenés közben igyekeznek elfeledkezni a körülöttünk levő
történésekről, azonban ez nem jelenti azt, hogy azok nem lesznek ránk (néha
igen kellemetlen) hatással.
 |
| Forrás: Internet |
Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy miniszterelnökünk – jó
szokásához híven –, immár hagyományosan, Tusványoson hirdeti meg bel- és
külpolitikai irányvonalát. Ez már csak azért is igen érdekes, mert ez
tulajdonképpen egy nem „hivatalos” fórum, és így még azt is rá lehet fogni,
hogy az ott
elhangzottak mindössze a személyes véleményét tükrözik. De ezt is tudjuk,
hogy az európai politikai kultúrában a közélet tisztségviselői – amíg
hivatalban vannak – általában óvakodnak attól, hogy személyes véleményüket
fogalmazzák meg a nagy nyilvánosság előtt. Ennek egyik igen komoly része volt
az épen folyó amerikai elnökválasztási kampány méltatása, miszerint Donald
Trump esetleges elnökké választása milyen hatással lenne kis hazánkra. Trump
beszéde tele volt a populista kiszólások tucatjaival, amelyektől még saját
pártja egy része is elhatárolódott.
 |
| Forrás: Internet |
Nem mehetünk el a brit fejlemények mellett sem szótlanul,
hiszen az új miniszterelnök Theresa May asszony, megválasztását követően, gyors és aktív
tevékenységbe kezdett. Sorra látogatta mindazokat az európai hatalmakat,
amelyeknek nagy befolyása lesz a brexitre. Angela Merkel után a francia elnök,
majd a szlovák miniszterelnök és a lengyel kormány feje volt tárgyalópartnere
az elmúlt héten.
Érdekes módon Magyarországot Pozsony után nem ejtette útba.
Levegőben lóg a kérdés, hogy vajon miért?
A legegyszerűbb magyarázat az lehet, hogy a brit külpolitika
nem tekinti Magyarországot olyan komoly tényezőnek – sem gazdaságilag, sem
politikailag –, hogy időt szánjon rá,
nem tekinti tényezőnek a fontos kérdések eldöntése során. Ebben egyébként lehet
is valami, hiszen hiába itthon az „Üzenünk Brüsszelnek” kampány, a különböző
hivatalos uniós tárgyalásokon mind a miniszterelnök, mind külügyminisztere
rendre az uniós mainstreammel szavaz minden jelentős kérdésben.
Mondhatja most a kedves olvasó, hogy: jó, jó, de mennyiben
érint ez engem közvetlenül?
A közvetlen hatás nem azonnali. Ha változik a gazdasági
környezet, mert Nagy-Britannia kilép az unióból, az hatással lesz a magyar
gazdaságra is a valutaárfolyamoktól a magyar munkaerőpiacig szinte mindenre.
nagy valószínűséggel fogyatkozni fognak az uniós források.
Nem beszélve arról, hogy egy brexit utáni unió szerkezete is
alapvetően változhat. Már pedig ha változik, annak bármely változatában a
vesztesek kategóriájába kerülünk. Ha az úgynevezett „mag Európa” megoldás lép
életbe, úgy a periférián levő államok (Visegrádi négyek, balti államok,
Bulgária, Románia, Görögország, Horvátország, Portugália) kevesebb támogatást
kapnak majd a „központból, és jóval szigorúbb feltételek mellett. Ha nem ez a forgatókönyv
válik valóra, akkor is csökkennek a támogatások, hiszen az egyik legerősebb
gazdaság kilépésével fogyatkozni fognak az unió elosztható forrásai.
 |
| Forrás: Inrternet |
Ma Magyarország durván a GDP-jének
a négy százalékát kapja az uniótól (részletek a linkben). Ennek az
összegnek a kiesése érzékenyen érinti a magyar költségvetést, ugyanis nincs az
a hazai forrás, amiből mindezt pótolni lehetne. Az elmúlt években kapott
támogatások ugyan nagyon sokat lendítettek az országon, azonban a
gazdaságfejlesztésre kapott támogatások jelentős részének a felhasználása úgy
történt, hogy azok nem szolgálták a hosszú távú érdekeket, nem pörgették fel a
gazdaságot. A kormány gazdasági sikerpropagandája, amely a relatív gazdasági
növekedésről szól lózung, hiszen a valós növekedés igen kicsi. A százalékokban
megadott számok lehetnek imponálóak is, de azt kell figyelembe venni, hogy
mekkora az a valós bázis összeg, amelynek a százalékairól beszélünk.
 |
| Forrás: Internet |
A költségvetés egyensúlyát pedig úgy képesek fenntartani
immár hat esztendeje, hogy kivonják a pénzeket a különböző társadalmi
szolgáltatásokból: oktatás, egészségügy, szociális ellátás stb.
Ezen az sem segít, hogy a propagandában mindig növekvő
támogatásokról beszélnek, elhallgatva azt, hogy milyen mértékben inflálódnak
azok.
Az elmúlt hetek közbeszédét a különböző korrupciós ügyek
uralták. Rogán Antal és a Matolcsi féle alapítványok disznóságai.
A lényeg azonban nem az ott szereplő összegek nagyságrendjén
van – bár az sem elhanyagolható, különösen a banki alapítványos esetében –,
hanem a módszeren.
 |
| Forrás: Internet |
Ezek a korrupciós ügyek nehezen bizonyíthatók, már csak
azért is, mert a törvényhozás olyan jogi környezet teremthetett (a mi
jóvoltunkból, mi választottuk azt), hogy az ilyen manipulációk „beleférnek” a
törvényes keretek közé. Ez mutatja a mai hatalom velejéig romlott természetét:
a társadalom igényeinek semmibevételét, a hatalomhoz való ragaszkodás mindent felülíró
politikáját.
Nem győzöm hangsúlyozni: bármilyen szépek is a kormányzati
propaganda szirén hangjai, próbáljunk ezen felül emelkedni és önállóan
gondolkodva levonni következtetéseket saját valóságunkról
Ceterum censeo OV esse delandam!
