2020. március 24., kedd

VÍRUSON INNEN, VÍRUSON TÚL

MARADJ OTTHON!

Az elmúlt két hétben számos, egymásnak ellentmondó hír és információ jelent meg a médiában és az internetes médiumokban.
Mindegyiknek a témája a koronavírus volt, ám sokszor egymásnak ellentmondó vélemények, tények adják egymásnak a stafétabotot. Az egyszerű. laikus emberek – akik némi félelemmel kezelik ezeket – nem igazán képesek eligazodni ebben az információ tömegben. Különösen igaz ez az idősebb korosztályra, amelyik még nem a számítástechnika világában nőtt fel, és – valljuk be – nem is igazán igazodik el a net világában.
A különböző közösségi portálokon az egy „buborékba” tartozók között terjednek valós és hoax hírek, már-már vajákos módszerek a fertőzés elkerülésének lehetőségeiről. Egyikük-másikuk olyan bárgyú, hogy már első olvasásra is az a reakció, hogy ekkora marhaságot hogy lehet kitalálni.
A valós tényekről és adatokról azonban igen kevés az információ. Ennek az elsődleges oka az, hogy a kormányzati tájékoztatás is bizony siralmas. Mindennek valószínűleg az az oka, hogy az ezzel foglalkozó „hivatalos” szervezetek is kapkodnak, probléma látszik a járvány súlyosságának megítélésével kapcsolatban.
A járványról eddig kiderült adatokból és a tulajdonságaiból kiderült, hogy ez a betegség igen változatos formában jelenik meg egy-egy egyénnél, és ami még lényegesebb, életkori eltérések is vannak annak súlyosságát illetően. Az eddigi tapasztalatok szerint a fiataloknál kevesebb tünettel és szövődménnyel jelenik meg, míg az idősebb (eleve legyengültebb, más krónikus betegséggel érintetteknél) korosztály számára veszélyesebb.
Még az sincs tisztázva, hogy a lappangási időben a vírus milyen mértékben fertőz (a tapasztalatok egyre inkább azt bizonyítják, hogy igen). Így aztán a tünetek nélküli fertőzöttek kiszűrése lenne az elsődleges cél, és azok elkülönítése, függetlenül attól, hogy a betegség rájuk nézve milyen kimenetelű.
A WHO (ENSZ Egészségügyi Világszervezet) főtitkára a pandémiával foglalkozó beszédében egyetlen szót ismételgetett szinte rögeszmésen: Teszt, teszt, teszt.
A tesztelés jelenleg az egyetlen olyan módszer, amivel ki lehet mutatni a korai fertőzést. Sajnos azonban kis hazánkban ezt, úgy látszik, nem veszik figyelembe.
A kormány hivatalos honlapján a mai nap délután 6113 teszt szerepel. Ez azonban nem jelenti okvetlenül azt, hogy ezeket a vizsgálati anyagokat csak a vélhetően fertőzöttektől vették le. Ugyanis mindenki, aki valamilyen más kórral (baleset, szívinfarktus, sztrók stb.) kerülnek kórházba, az első dolog, amit megcsinálnak, az a COVIR-19 teszt. Teszik ezt a saját védelmükre, hiszen nem lenne szerencsés egy egyébként vírusmentes részleget megfertőzzék. Tehát a fenti számból ki lehet vonni rögtön néhány százat.
A tájékoztatással tehát valami baj van. Mi lehet ennek az oka? Nagy valószínűséggel az, hogy sem a döntéshozók, sem a végrehajtók ilyen problémával még soha nem szembesültek. A jelen helyzet felülír minden eddigi kormányzati praxist. Mind gyakorlatit, mind politikait.
A végrehajtóknál a legnagyobb feladat tehát az egészségügyre hárul, arra, amely meglehetősen mostohán volt kezelve az elmúlt évtizedekben. A forrás és tartalékok hiány néhány nap alatt megmutatkozott. Most kapkodva próbálják a hiátusokat betömni, ám mivel az egész világon megnövekedett az igény ezekre, így csak drágán és korlátozott számban lehet azokat beszerezni.
Az azonban mindenképpen üdvözlendő lenne, ha a kormány a tesztelésekre több eszközt, energiát, személyzetet és forrást biztosítana. Tételezzük fel, hogy megvalósítják az ország teljes szűrésének programját, akkor ezt jól szervezve, két-három hónap alatt meg lehetne valósítani. Nem azt mondom, hogy könnyű feladat, és valószínűleg komoly összeget emésztene fel, de szerintem megérné. Ha azt számoljuk, hogy egy gyors teszt kb kétezer forint, a tesztelők felszerelése,munkája, az adminisztráció stb személyenként mondjuk ötezerbe kerülne, akkor ez a teljes lakosságra vetítve 9,7 milliószor 5000 forint, azaz 45,5 milliárdba kerülne. Ez a teljes költségvetés szintjén csekély összeg. Hogy miért nem lépik meg ezt a lépést, az valószínűleg a szervezési problémák miatt van.
Szóval, amíg a járvány ügyében nem látunk tisztán nem marad más választásunk, mint a
MARADJ OTTHON
felszólításnak eleget tenni a saját magunk és környezetünk érdekében.
Az pedig, hogy a bezártságban miként érezzük magunkat, az azon múlik, hogy miként vagyunk képesen fenntartani eddigi kapcsolatainkat a virtuális térben.
A kormánynak pedig jobban kellene csipkednie magát a konkrét helyzet konkrét kezelésében!
Ceterum censeo OV esse delendam!